“A kormány az elkövetkezõ 10 évben 1 millió új munkahelyet kíván teremteni” – mondta Schmitt Pál, aki kijelentette, hogy a közszférában dolgozók nagy része, így a tûzoltók és rendõrök 20-25 év munkaviszony után nyugdíjazásukat kérhetik. “Közülük sokan különösebb indok nélkül mentek nyugdíjba” – érvelt az államfõ.
Schmitt Pál elmondta: a parlamentnek benyújtott jogszabályokkal a kormány 16 százalékos rátával adóztatná meg az ilyen nyugellátásokat. A kormánynak fizetnie kell nekik, de most fizetésként kapják ezt az összeget; ez az egyik módja a munkahelyteremtésnek és a gazdaság felélesztésének – tette hozzá.
Nem teljesen világos
“A kormány által vállalt lépések vélhetõen népszerûtlenek lesznek, és nem teljesen világos még, hogy miként hajtják õket végre, de Schmitt szerint szükségesek” – olvasható a hírügynökségi tudósításban. “Az egész kérdéskör nem egyszerû, de mi magunk szeretnénk megoldani problémáinkat” – mondta az államfõ.
A köztársasági elnök közölte: a lakosság mintegy 70 százalékát foglalkoztató kisvállalati szektor is munkahelyteremtõ támogatásban részesül. A szociális segélyen élõknek dolgozniuk kell majd, mielõtt állami segélyben részesülnek. Az államfõ leszögezte: az ország lelkesen támogatja az olyan multinacionális vállalatokat, amelyek munkahelyeket hoznak létre.
A devizaalapú jelzáloghitelek egyösszegû, kedvezményes árfolyamon történõ törlesztésével kapcsolatosan Schmitt Pál leszögezte, hogy az önkormányzatok számára nem lesz lehetõség devizahiteleik hasonló módon történõ lezárására. “Nincs az önkormányzatok megsegítésére vonatkozó terv” – fogalmazott az államfõ, aki hozzátette, hogy “elég probléma van a nemzeti szinteken”.
Stabilitás, volatilitás
A köztársasági elnök szerint az ország célja, hogy növekedés és stabilitás legyen, még úgy is, hogy Európában egyre nõ a volatilitás. “A forint árfolyama nincs rögzítve az euróhoz, de szoros a kapcsolat” – fogalmazott az államfõ.
Schmitt Pál elmondta, hogy Magyarország “szolidáris Görögországgal”. Magyarország az elkövetkezõ 8-10 évben még nem csatlakozik az euróövezethez, nem azért, mert nem tartja fontosnak, hanem azért, mert elõbb meg kell erõsítenie a gazdaságát – tette hozzá.
