Az egyik fontos javaslat, hogy a Jobbik az alkotmány módosításával 26 képviselői helyet biztosítana a magyar Országgyűlésben a határon túli magyarok számára. Ezzel a határon túli magyar közösségeknek lehetőségük nyílna arra, hogy a magyar törvényhozásban beleszólhassanak a róluk szóló vitákba, és közvetlenül befolyásolhassák a végleges döntést – mutat rá a cikk írója.
Ugyanakkor furcsa lenne, ha egy-egy fontos magyar belpolitikai, gazdasági vagy éppen szociális törvény sorsát a 26 “idegenlégiós” személy döntené el. A feltételezett képviselők státusuknál fogva államtitkok birtokába kerülnének, s nem biztos, hogy Budapestnek jót tenne, ha ezek a titkok – az esetleg – magyar állampolgársággal is rendelkező, de mégiscsak külföldi állampolgárok birtokába kerülnének.
A másik javaslat a Fideszé, mely olyan alkotmánymódosítást kezdeményez, amelyik egy 200 plusz 13 fős parlamentet irányoz elő – emeli ki a szerző, aki szerint ezt fenntartások nélkül támogatni lehet, hiszen az indítvány a 13 helyet a magyarországi etnikai kisebbségek, köztük a ruszinok és az ukránok számára biztosítaná.
A Fidesz javaslatának nagy előnye, hogy ezek után Magyarország jogosan kérhetné Kijevtől az alanyi jogon járó parlamenti mandátumot a magyar közösség számára. Kőszeghy szerint könnyen elképzelhető, hogy a jelenlegi ukrán vezetés nem zárkózna el egy ilyen lépés elől, amire bizonyíték az a törvényjavaslat, amely 13 nemzetiség nyelvét emelné regionális rangra Ukrajnában.
