Az ENSZ nem probléma – mondta Szaid M. Ahmed, az iraki állami tulajdonban lévő Rafidain Bank bejrúti fiókvezetője. Éspedig azért mondta
ezt, mert a nemzetközi szervezet megpróbálja megakadályozni azt, hogy Irak hozzájusson a pénzéhez. „Bármilyen iraki kedvezményezettnek képesek vagyunk pénzt küldeni Bejrútból Bagdadba, feltéve, hogy a címzettnek van telefonszáma vagy számlája” – tette hozzá Szaid M. Ahmed, a Bloomberg kérdésére.
A világ legdinamikusabbja volt
Az ENSZ-szankciók előtt a Rafidain a világ egyik legnagyobb bankja volt. Ez a pénzintézet kezelte Irak külföldi bevételeit, márpedig ez óriási összeget jelentett az olajeladások miatt. Továbbá a Szaddám Huszein külföldi vásárlásait is ők intézték, ami persze nem egyszerű „bevásárlást” jelent egy óriási hadsereget fenntartó ország esetében… A Rafidain 1982-ben még a világ leggyorsabban növekvő bankja volt, és még 1989-ben is a 83. legnagyobb mérlegfőösszegű pénzintézet volt a Földön. Eszközállománya 54,5 milliárd dollárt tett ki, amellyel a 82. helyezett Banca di Roma, és a 81. helyezett Bankers Trust New York Corp. mögé szorult éppen. Mára önmaga árnyékává vált a Rafidain, minthogy a banki tevékenység az iraki valuta összeomlása óta szinte lehetetlen az arab országban, ma mindössze 577 millió dollárt tesz ki a cég mérlegfőösszege.
Ugyanez a helyzet Jordániában, ahol a Rafidain Bank helyi menedzserét faggatta a Bloomberg. Muhszen A. Hasszán szerint az ammáni fiók, ha pénzt kap, át is tudja utalni. „Hogy miként? Az az én dolgom” – rejtélyeskedik a bankár.
A hírügynökség ennek kapcsán megjegyzi, hogy Iraknak csupán néhány bankára van a Közel-Keleten, és ezeknek a felszereltsége sem túl erős: telefon és telefax. Ennek ellenére ezek az emberek lelkesen végzik feladatukat. Nemcsak az iraki államot, hanem az iraki cégeket is kiszolgálják.
Az irakiak a pénzek átutalását olyan bankokon keresztül intézik, mint például a jordániai Arab Bank Plc., amelyet nem sújtanak szankciók. Az Arab Bank Jordánia legnagyobb pénzintézete.
Szaddáméké a bank
A Rafidain Bankot Szaddám Huszein pénzügyminisztériuma tartja kezében. Jordánián és Libanonon kívül vannak fiókjai Egyiptomban, Bahreinben, Jemenben és az Egyesült Arab Emírségekben. A Rafidain segít az iraki magánbankoknak is, ahogyan azt Abdel Razak Ali, a 17 magántulajdonú iraki pénzintézet egyike, a Middle East & Iraq Bank középvezetője tudatta.
A Rafidain Bank Bagdadban
A Rafidain beágyazottságát, a nemzetközi pénzügyi rendszerhez való kötődését mutatja, hogy közös, illetve közösen irányított vállalkozásai vannak Európa legnagyobb tőzsdei értékű bankjával, az HSBC-vel, továbbá a hatodik legnagyobb francia bankkal, a Credit Lyonnais SA-val. A Rafidainnak 4,91 százalékos részesedése van például a londoni központú British Arab Commercial Bank Ltd.-ben (BACB), amelyben az HSBC 47 százalékkal rendelkezik, a British Arab Commercial éves jelentése szerint.
Az UBAC Curacao NV, egy karibi holdingtársaság révén pedig a Rafidain kezében van a párizsi központú Union de Banques Arabes et Francaises (UBAF) 3,23 százaléka, amelyben 44 százalékkal van benne a Credit Lyonnais – az UBAF saját éves beszámolója szerint. A Rafidain a hivatalos közlemények tanúsága szerint igazgatótanácsi hellyel rendelkezik mind az UBAF-ban, mind pedig a British Arab Commercial Bankban.
Csak beszélgetnek…
A BACB eleget tesz az ENSZ előírásainak, és nem fizet ki pénzt a Rafidainnek, nem is hajt végre vele semmilyen tranzakciót – jelentette ki a Bloombergnek Sir David Gore-Booth, a bank igazgatótanácsi tagja, aki az HSBC elnökének, Sir John Bondnak is különleges tanácsadója. Sir David szerint a Rafidain tevékenysége náluk abban merül ki, hogy a BACB ülésein emberei beszélgetnek az HSBC megbízottjaival.
Ugyanilyen értelemben nyilatkozott az UBAF részéről Patrick Legait, a bank vezérigazgatója, aki a Credit Lyonnais alkalmazottjaként irányítja a párizsi leánybankot. Az igazgatótanácsi ülésen ők is csak beszélgetnek, semmi mást nem tesznek… A Rafidain angol és francia érdekeltségei egyébként még az Öböl-háború előtti időszakból maradtak fenn, és Patrick Legait azzal indokolja az UBAF működését, hogy a szankciók feloldása után jól jöhet a Credit Lyonnais-nek, ha már kiépített kapcsolatai vannak egy olyan országban, ahová özönleni fognak a külföldi befektetők.
Ugyanakkor a Rafidain iraki központjában dolgozó, nemzetközi tevékenységet koordináló szakember, Baszim Mahdi azt állítja, hogy közel-keleti, tehát bahreini, egyiptomi, jordániai, libanoni és arab emirátusi embereik nem hajtanak végre semmiféle olyan tranzakciókat, mint amilyenekről a Bloomberg ír. „Megkérdeztem a fiókvezetőket, és azt állítják, hogy nem mondtak ilyesmit” – szögezte le Mahdi, amikor a Bloomberg megkérdezte a véleményét arról, hogy a Jordániában tevékenykedő Hasszán valóban 250 dollárt számol-e fel egy százezer dolláros átutalásért Bagdad felé, illetve Ahmed tényleg 350 dollárt kér-e ugyanezért a műveletért Bejrútban. Mahdi azt felelte, a Rafidain nem tud transzferálni pénzt, méghozzá az ENSZ-szankciók miatt.