A menedzserek általában vagy képtelenek kikapcsolni nyaralásuk alatt, mert a felpörgetett munkatempót a pihenés alatt sem tudják visszafogni, vagy a teljes kikapcsolást és inaktivitást választják. „Tapasztalataink szerint a magyar vezetők nem keresnek kaland- vagy élményturizmust a pihenésük idejére” – mondta el a FigyelőNetnek Pajor Marianna, a Startutazás marketing vezetője. A rövid, ám rendszeresen beiktatott pihenők nem elegendőek az igazi feltöltődésre, a hosszabb kikapcsolódások elodázása az egészség rovására is mehet.
Munka vagy nyaralás?
A menedzserek jellemzően hosszú hétvégékre tudnak elszakadni a munkájuktól, a Startutazás tapasztalatai szerint a 4 éjszakás utazásokat részesítik előnyben. Ebből viszont többet is megengednek maguknak egy évben: a Tárki felmérése szerint a magyar közép-és felsővezetők 37 százaléka legalább négyszer üdül egy évben. Mindennek az az oka, hogy minél hosszabb időre szakadnak el, annál kevésbé tudják felvenni újra a fonalat. A rövid szabadságoknak azonban az is oka, hogy a vezetők általában nélkülözhetetlennek érzik magukat, és a pihenőjük alatt is tudni szeretnék, hogy zajlik a vállalat élete.
A UPS Europe Business Monitor felmérése szerint az európai vezetők 77 százaléka elérhető mobiltelefonon, 48 százalékuk még a leveleit is olvassa a szabadsága idején. Ezt támasztja alá Pajor Mariann is, aki szerint a magyar felsővezetők útválasztásánál elsődleges szempont az internetezési lehetőség. A laptopjukat, mobiltelefonjaikat semmiképp sem hagyják otthon, sőt bekapcsolva hagyják őket. A UPS felmérése szerint legkevésbé a belga, spanyol és olasz menedzserek tudnak lazítani. A belga döntéshozók 87 százaléka elérhető mobilon még szabadsága alatt is, míg a leglazább briteknek csupán 68 százaléka.
 |
 |
|
|
Veszélyes játék
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a munkavállalóknak csak 42 százaléka tudja magát igazán kipihenni szabadsága alatt. Ez különösen a vezetők esetén jelenthet problémát, akik egész évben fokozottabb stressznek vannak kitéve. „Ha nem sikerül a kimerült energiatartalékokat pótolni, kimerülés és depresszió léphet fel” – figyelmeztet a szervezet. A folyamatos stressz, a feltöltődés hiánya szív- és érrendszeri betegségekhez, a magas vérnyomás, gyomorfekély és migrén kialakulásához vezethet. A pihenésre szánt 3-4 napos rövid idő is hátráltatja a kikapcsolódást, mivel ennyi idő alatt lehetetlen kitisztítani a fejet, és hátrahagyni a munkaproblémákat.
A magyar vezetők azonban úgy tűnik, igyekeznek kikapcsolni a nyaralás alatt. A Gfk Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint a havi nettó 320 ezer forintot meghaladó jövedelemmel rendelkezők 87,2 százaléka elsősorban napozik és heverészik nyaralása alatt. Míg a kevesebb jövedelemmel rendelkezők inkább aktívan, városnézéssel, túrázással töltik a szabadságukat.
„Tapasztalataink szerint a családos vezetők egy évben egyszer hosszabb, egy hetes vagy 10 napos szabadságra is elszakadnak a munkájuktól a többszöri hosszú hétvégezéseken felül” – mondta Pajor Mariann.
Ár/érték arány
A Startutazás munkatársai szerint a magyar vezetők általában a magas színvonalú szolgáltatásokat keresik szabadságuk alatt is, mivel munkájuk során, az üzleti életben megszokják az üzleti vagy konferenciaszállodák magas nívóját. Ezért hajlandóak komoly összeget is kifizetni a megfelelő körülmények biztosítására, de nagyon fontos számukra az ár/érték arány, igazán megnézik mire költik pénzüket.
Télen jellemzően nemcsak síelni, hanem egzotikus utakra is szívesen mennek. Praktikussági okokból fontos számukra az online ügyintézés, gyakran a titkárnőjük vagy az asszisztensük intézi helyettük az utazás részleteinek lebeszélését. „Pár évvel ezelőtt volt egy hullám, amikor a menedzserek inkább maguk szervezték útjaikat, az utóbbi időben azonban újra visszatértek az utazási irodákhoz, ami feltehetően idejük szűkösségének köszönhető” – mondta Pajor Mariann.
