A kormány 100 lépés programjának keretében megfogalmazott foglalkoztatáspolitikai intézkedések végrehajtásának érdekében a Parlament őszi ülésszakában a Munka törvénykönyvét valamint a munkaerő-kölcsönzésről szóló törvényt is módosítani fogják. A piac szereplői máris hallatják a hangjukat: a nem régiben megalakult Szervezeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ), a magyarországi munkaerő-kölcsönzők, -közvetítők és vezetőkiválasztóiból álló érdekvédelmi szervezet üt fő területre összpontosítva konkrét lépési javaslatokat küldött el a munkaügyi miniszternek. Az SZTMSZ a legégetőbb intézkedésnek az illegális munkavégzés visszaszorítását, valamint a működőtőke-beáramlás ösztönzését látja. Az első és legfontosabb lépésként a bérterheket csökkentenék. „Amíg a munkaadók és a munkavállalók is jelentős nyereséghez jutnak a legális foglalkoztatás kikerülésében, addig lehetetlen kifehéríteni a gazdaságot” – mondta el a FigyelőNetnek Győrfi György, az Adecco ügyvezető igazgatója, az SZTMSZ munkaerő-kölcsönző szekciójának vezetője. Csizmár Gábor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a FigyelőNet megkeresésére elmondta, hogy a tárca tárgyalni fog az SZTMSZ képviselőivel, amikor a törvényjavaslat kidolgozásra kerül.
Bérteher – dupla csökkentés
„Ahhoz, hogy a kifehéredés irányában megmozduljon a piac, meg kell találni az adóterhek elkerüléséből származó kockázat és az abból fakadó nyereség egészséges arányt. Véleményem szerint a bérterhek 20-25 százalékos csökkentése már elegendő lenne ahhoz, hogy a munkavállalók és munkaadók áttérjenek a legális foglalkoztatásra” – fejtette ki Győrfi György. Az Adecco cégvezetője szerint egyébként az ellenőrzések későbbi szigorításának üzenete, amely a kormány részéről az utóbbi időben felerősödött már elindított a gazdaság kifehérítését, hiszen sok munkaadó érzi, hogy a félig vagy teljes illegális foglalkoztatás lassan lehetetlenné válik. Ahhoz azonban, hogy valóban jelentős változások induljanak el, mindenképpen szükség lesz a bérterhek csökkentésére az SZTMSZ álláspontja szerint.
Mindez hozzájárulna a működőtőke beáramlásának segítéséhez is, hiszen a külföldi beruházók szívesebben jönnek az országba, ha olcsóbban találnak munkaerőt. Az SZTMSZ azonban nem állna meg a 25 százalékos csökkentésnél, később további mérséklést tartanak kívánatosnak.
Munkaerő-kölcsönzők kényes kérdése
Az illegálisan működő munkaerő-kölcsönzőkkel újabb teret hódított a fekete gazdaság, hiszen a magyar vállalatok egyre szívesebben kölcsönzik a munkaerőt, a saját alkalmazás helyett. Az SZTMSZ adatai szerint a munkaerő-kölcsönzési piac 10-15 százalékát teljesen illegálisan, 30-40 százalékát pedig részben törvényesen működő cégek fedik le. Ezek a kölcsönzők teljes egészében vagy részben kerülik ki az adó- és járulékfizetési kötelezettségeket a munkavállalók után, akiket feketén alkalmaznak, vagy zsebbe fizetnek.
Az SZTMSZ a munkaügyi ellenőrzések szigorítását is szükségesnek tartaná, hiszen a kiszabott bírságok gyakran töredékei a feketén foglalkoztatásból származó nyereségnek.