– A közelmúltban nyilvánosságra került, hogy a BKV feljelentést tett a Target Média-val és 12 másik céggel kötött szerződés kapcsán bűncselekmény gyanúja miatt a rendőrségen. Hol tart most az ügy?
– Nem történt semmilyen előrelépés az ügyben. Ahogyan az a hír megjelenése után kiadott közleményünkben is áll, teljesen valótlan állításokat tett a BKV az ügyben. Egyébként úgy gondolom, hogy egy egyhónapos reklámszolgáltatás egy budapesti rádióban 300 ezer forintért nem hogy reális ár, hanem igencsak olcsó.
– Ha már szóba kerültek a szerződések és az árak, hogyan látja a rádiós reklámpiac helyzetét?
– Egyértelműen csökkent a piac, főleg a nagy szereplők vesztettek jelentős összegeket. A szakmán belül folytatott beszélgetések alapján főleg a nagyobb rádióknál 20 százalék körüli visszaesés is volt. Novemberben azonban átrendeződött az egész piac, a két főszereplő – a Danubius és a Sláger – eltűnésével még sok pénz kiáramlott a rádiós hirdetési piacról. Ennek oka, hogy a két nagy országos adó megszűnését követően az új szereplők még nem tudták átvenni a helyüket, nincs hallgatottságuk, így a hirdetők átszervezték a kampányaikat. Ebből egyébként szépen profitáltunk mi is, a lassan három éves Jazzy – amelynek reklámidejét mi értékesítjük -, amúgy is jó évet produkált, de az év végén látványosan megugrott a bevételünk. A hirdetőink számára vonzó az is, hogy szépen fejlődik a Jazzy hallgatottsága, szeptemberben a legalább érettségizettek között Budapesten 4,4 százalékos részesedése volt az adónak, ami a teljes népességre vetítve közelítőleg heti 100 ezer hallgatót jelent.
– A közelmúltban merésznek tűnő vállalkozásba kezdett a Target Média, egy új, klasszikus zenét sugárzó rádiót indított a cég, Klasszik Rádió 92.1 néven. Mit várnak ettől az adótól, milyenek az első tapasztalatok?
– Azt kell, hogy mondjam, a vártnál jobban startolt a Klasszik Rádió, annak ellenére, hogy a tervezettnél kicsit előrébb kellett hoznunk az indulást. Eredetileg csak decemberben akartuk elindítani az új adót, azonban a Danubius és a Sláger megszűnése, a piacon támadt űr lépésre ösztönzött minket is. Így november 17-én volt a start, és jelenleg három nagyobb cég hirdet a Klasszikon, és már januárra is vannak foglalásaink.
Azzal kapcsolatban, hogy mennyire merész lépés egy klasszikus zenét sugárzó adó indítása ma Magyarországon azt tudom mondani, hogy hasonló elvárásaink vannak a Klasszikkal szemben, mint a Jazzyvel kapcsolatban. Jó alapot ad ehhez, hogy több mint százezer ember tanul zenét Magyarországon, és közel 20 nagyzenekar működik az országban. Emellett a nemzetközi tapasztalatok is kedvezők, a hasonló tematikájú német és angol adókon naponta tűnnek fel magyar szerzők vagy előadók.
– Gazdasági válság idején is jó ötlet új rádiót csinálni?
– Úgy gondolom, hogy válságban a legolcsóbb márkát építeni, éppen ezért vágtunk bele ebbe a projektbe. Szerintem a két adó – Jazzy és Klasszik – nagyon erős portfóliót jelentenek majd a fővárosi piacon, a bennük rejlő szinergia bármelyik hirdetőnek vonzó lehet.
– A statisztikák szerint a rádió egyre kisebb szeletet hasít ki magának a hazai reklámtortából, már az internet is megelőzte ezt a hirdetési formát. Megítélése szerint van-e jövője a rádiós hirdetéseknek?
– Nem gondolom, hogy a rádiót le kellene írni, hiszen elég ha csak átmegyünk a szomszédba, Ausztriába, ahol tele vannak hirdetéssel a rádiók. Az viszont jól látszik, hogy a hangsúly egyre inkább áthelyeződik a jól targetálható csatornákra, ahogyan ez a tévében, és a sajtóban is megtörtént. Lassan sikerült elérni, hogy a hirdetők végre nem akarnak ágyúval lőni a verébre.
– Mire számít jövőre, hogyan alakul a hazai rádiós hirdetési piac?
– Az első félév még egyértelműen a válság jegyében telik majd, a második félévre várható, hogy elkezdenek aktívabbak lenni a hirdetők. A rádiós piac jelenleg olyan helyzetben van, mint az autós, aki eltévedt, és a navigációs rendszere éppen újratervezi az útvonalat, nagyon nehéz megjósolni, hogy mi, hogyan alakul. A nagy rádiók megszűnése újraírja az egész piacot, és a változás szerintem a kisebb, helyi adók előretörését hozza majd.
