Kubában és Kínában érvényesül legkevésbé az internet szabadsága a hatóságok szigorú cenzúrája miatt – derül ki a Freedom House jogvédő szervezet tanulmányából. A felmérésben szereplő 15 ország közül a karib-tengeri államban a legrosszabb a helyzet, mivel a Fidel Castro nevével fémjelzett rezsim teljes mértékben ellenőrzi a nethozzáférést. A felhasználók a webes alkalmazások közül szinte csak az e-mail szolgáltatásokat használják.
Nem sokkal jobb a helyzet Kínában sem a Freedom House szakértői szerint. Bár a távol-keleti országnak van a legnagyobb – becslések szerint 300 milliós – webpopulációja, a jogvédő szervezet szerint a legátfogóbb, több százezer fős apparátust is ott építették ki az internetes tartalmak ellenőrzésére, cenzúrázására és az online beszélgetések manipulálására. A hatóságok által kiépített rendszer hatékony működésére utal, hogy Kínában 2008 közepén minimum 49 embert tartottak fogva internetes cselekmények miatt.
Nehéz idők járnak a véleményüket a neten nyíltan kifejtőkre Iránban is, az országban tavaly több mint tucatnyi bloggert zártak börtönbe. Ráadásul úgy tűnik, tovább romlik a helyzet, mivel a helyi parlament tavaly elfogadott egy olyan törvényt, amely lehetővé teszi a halálbüntetés kiszabását online cselekményekért is.
A Freedom House által vizsgált 15 állam közül négyben találták úgy a szervezet szakértői, hogy nem szabad az internet, míg a tanulmányban szereplők közül hét – többek között Oroszország, Egyiptom, India – a részben szabad besorolást kapta. A felmérés készítői mindössze négy ország esetén ítélték szabadnak a nethasználatot és a webes tevékenységet, a tanulmány szerint Észtországban a legjobb a helyzet.
Bár a vizsgált országok között hatalmas eltérések vannak a webes hozzáférés és tevékenység szabadságában, vannak olyan trendek, amelyek szinte mindegyikre jellemzők. Így például a szervezet szakértői aggasztónak tartják az általuk a cenzúra outsourcingjának (kiszervezésének) nevezett módszer terjedését, azaz hogy az állami hatóságok a megfigyelés, az ellenőrzés és a korlátozás feladatát magáncégekre bízzák. A tanulmány szerint egyre több kormány követel meg ilyen jellegű tevékenységet az internet-, mobil- és blogszolgáltató cégektől, internetkávézók üzemeltetőitől. Szintén terjedő módszer a diktatorikus jellegű országokban, hogy ügynökeik manipulálják a webes beszélgetéseket is. Egyébként még a demokratikus államokra is jellemző a világháló megfigyelése, ami önmagában talán nem is lenne akkora probléma, az azonban már komolyabb gondot okoz, hogy a felhasználókat nem tájékoztatják megfelelően arról, hogy mit ellenőriznek és mit tiltanak le.
Az internet feletti kontroll szigorítására utal, hogy 2006–2008 között a 15 ország közül hatban ítéltek börtönbüntetésre bloggert, és a felmérésben szereplő államok harmadában vezettek be új, az internet használatát és a netes tevékenységet korlátozó szabályozást. Jó hír ugyanakkor, hogy a megfigyelés, a tiltás és a börtönbüntetések árnyékában igen kreatív megoldásokat találtak ki a felhasználók arra, hogy gondolataikat továbbra is megoszthassák egymással a világhálón. A véleménynyilvánításra a leggyakoribb eszköz a webes napló, vagyis a blog, ahol a hatóságok kijátszására a veszélyes kulcsszavakat speciális kódokkal helyettesítik. Emellett tiltakozó és jogvédő csoportokat szerveznek a diktatorikus országokban élő felhasználók az olyan közösségi portálokon, mint a Facebook vagy a MySpace.
