Az Amerikai Filmakadémia által még 1929-ben alapított Oscar-díjakat február 25-én adták át a díjazottaknak Los Angelesben. Az eseményt természetesen ismét óriási érdeklődés és felhajtás kísérte, hiszen a díjkiosztó gála világra szóló médiaesemény, a díj a legrangosabb szakmai elismerés, és az sem elhanyagolható körülmény, hogy a győzelem általában jelentős anyagi-üzleti sikert jelent az alkotóknak, szereplőknek, gyártóknak, forgalmazóknak. Nem véletlen tehát, hogy ennek a díjnak van a legnagyobb presztízse a filmes szakmában, ez a leginkább vágyott kitüntetés, s a színészek, rendezők, filmes szakemberek mindent megtesznek annak érdekében, hogy megszerezzék ezeket a nem egészen négykilós, arannyal bevont szobrocskákat.
Sikerre ítélve
Hirdetési pénzek
Az Oscar-díj kiosztása a Super Bowl döntője mellett az év legnézettebb eseménye az amerikai televíziózásban. Ennek megfelelően az Oscar-gálák alkalmával a hirdetési bevételek folyamatosan nőnek (az elmúlt 12 évben megduplázódtak), s tavaly már túllépték a 80 millió dollárt. 1995-ben egy fél perces reklámspot még 700 ezer dollárba került a hirdetőknek, s a filmakadémia bevételei épp, hogy elérték a 30 milliót. Tavaly ezek az összegek 1,65 millióra, illetve 80,7 millióra emelkedtek, miközben a díjátadót 38,8 millióan nézték. Az idén a félperces reklámspotok ára már 1,7 millió dollárra (ötszázalékos emelkedés) rúg, s ezt a hirdetők zokszó nélkül tudomásul vették. Az elmúlt 12 évben az öt legnagyobb reklámozó közé tartozó General Motors 99,5, az American Express 67,9, a Pepsi 61,5, a JCPenney 53,5, a McDonald’s 31,6 millió dollárt – összesen 314 milliót – költött el hirdetésekre, és a hirdetési idő 47 százalékát kötötték le. A műsort az idén is óránként 11-12 percnyi reklám szakította meg, ez kevesebb a többi kiemelt műsor (Super Bowl: 13-14 perc, American Idol: 16-18 perc) reklámidejénél.
Adventi „kaszálás”
Az elmúlt évtized nagy kasszasikereit általában a karácsony előtti hetekre időzítik, s a bemutató utáni időszak jelenti az első nagy „kaszálást” a jegypénztáraknál. Aztán a lanyhuló nézőszám ismét jelentősen emelkedni kezd, amikor nyilvánosságra hozzák a jelöléseket, majd pedig a díjkiosztó gála után következik egy újabb emelkedő szakasz, amikor a győztesek harmadszor is a mozikba csalogatják a kíváncsi nézőket. Ezt a piaci stratégiát még a kilencvenes évek második felében dolgozták ki, s azóta szinte csaknem valamennyi sikerfilmet (szakmai nyelven gorillát) ilyen időzítéssel indítanak a mozikban. Például a művész- és közönségfilm határán egyensúlyozó Amerikai szépség esetében a forgalmazók a bemutató utáni hónapokban 75 millió dolláros jegybevételt könyveltek el, s jelölésekor már csak tíz amerikai moziban volt látható. A jelölés kihirdetése után viszont a gyártó Dreamworks azonnal felturbózta a filmet. Több mint száz raktáron lévő kópiát dobott piacra, s az Oscar-láz idején ismét több mint ezer moziban tűzték műsorra a produkciót, s ennek eredményeként – jelöltként – még 34 milliót, az arany szobrocska megszerzése után pedig további 22 milliót produkált csak az Egyesült Államokban. A sikert az új évezredben is hasonló módon aknázzák ki szinte minden győztes film esetében. Az aranyozott szobrocska valóban tízmilliókat ér, s a stúdiók ezt a „jelölési”, illetve „győzelmi pénzt” igyekeznek is a lehető legteljesebb mértékben megszerezni. Az elmúlt öt évben a legrangosabb szakmai díjakat nézve az eredményhirdetés utáni héten a Grammy-díj esetében átlag 303, az Oscar-díj esetében 16 százalékkal nőttek a győztes alkotások bevételei.
Házimozi-őrület
Az ACNielsen tanulmánya is azt erősíti, hogy a Oscar-jelölt és -győztes produkciók komoly siker elé nézhetnek. A kutatócég felméréséből kiderül, hogy a filmstúdiók a „jelölési” pénzzel átlag 30, a győzelemmel akár 80-100 milliós többletbevételre tehetnek szert. A gyártók és forgalmazók azonban ezzel sem elégszenek meg, a jelölésekben rejlő marketinglehetőséget hosszabb távon is igyekeznek kihasználni. Az Oscar-gálával járó „felhajtás”, a médiahűhó, a csaknem 40 millió nézőt jelentő tévéközvetítés jelentős mértékben növeli, és még hetekig tartósítja az érdeklődést. Ez azt jelenti, hogy a győztes filmek esetében ezzel a piaci stratégiával akár meg is lehet duplázni a korábbi amerikai bevételeket, ehhez pedig hozzászámíthatjuk egy-egy film nemzetközi és egyéb „pénzszerzéseit” is.
A kasszák ugyanis nemcsak a mozibevételek nyomán csengetnek. A korábbi években a videó-, újabban pedig a DVD-forgalmazás jelent jelentős bevételi forrást, s ez különösen a rajz-, a családi és kultfilmek esetében szembetűnő. A piaci stratégiát az ezredforduló óta ezen a területen is kidolgozták. A mintát 2001-ben a Shrek szolgáltatta, amelyet a moziforgalmazással párhuzamosan novemberben videón és DVD-n is megjelentettek. Amikor a filmet a legjobb rajzfilm kategóriájában jelölték az Oscar-díjra, az eladás e téren is megnőtt, a díjkiosztóig hétmilliót adtak el belőle, az ebből befolyó 110 millió a moziforgalmazás bevételeit is felülmúlta.
Emelkedő gázsik
Természetesen az Oscar-jelölésből, illetve -díjazásból nemcsak a gyártók és forgalmazók, de a színészek is profitálnak. A jelölés 1-1, a díjazás akár 5 millió dolláros gázsiemelkedést is jelenthet a fő kategóriákban (a legjobb férfi és női főszereplő). Még a legjobb férfi és női mellékszereplőnek is hozhat pluszpénzeket, de a többi kategória tagjait már elsősorban szakmai tudásuk, s nem a moziba csalogató közönségvonzó képességük (emelkedő népszerűségük) alapján árazza be a piac.
Az idei jelöltek a fentiekhez hasonlóan profitáltak a sikerből. A Bábelt és A királynőt például a jelölés után ötször annyi moziban kezdték vetíteni, mint korábban. Hasonlóképpen megnőtt az érdeklődés Clint Eastwood filmje (Levelek Ivo Dzsimából) iránt, amely a jelölésig még 10 millió dollárt sem jövedelmezett. Ugyancsak azt követően után ugrott 100 millió fölé A tégla (Martin Scorsese), A boldogság nyomában (Will Smith) vagy Az ördög Pradát visel (Meryl Streep) bevétele. Scorsese filmjét például a rendezővel kapcsolatos nagy médiafelhajtás miatt január végén 1453 moziban játszották, s a bevétel gyorsan elérte a 130 millió dollárt. A Dreamgirls is a kiemelt marketingnek köszönhette népszerűségét, mert bár nem jelölték a legjobb filmek közé, januárban mégis 2785 moziban játszották, s hat hét alatt a bevétel elérte a 79,3 millió dollárt. Ezeknek a filmeknek természetesen külföldön is azonnal megnőtt az ázsiója. A Leonardo Di Caprio nevével fémjelzett Véres gyémánt például 16 országban 13 milliós bevételt – Ausztráliában négy-, Dél-Koreában kétmilliót – eredményezett a jelölés utáni első héten. S a sikerspirál harmadik szakasza még csak most kezdődik, az Oscar-gála lezajlása után.