A hazai netezők életkor szerinti megoszlását vizsgálva szembetűnő a 15–34 évesek dominanciája, akik a teljes hazai internetező tábor 63 százalékát teszik ki. Az ma már nem kérdés, hogy a felnövekvő nemzedékek folyamatosan hozzájárulnak az internetpenetráció növekedéséhez, a kérdés sokkal inkább az, hogy a középkorúak és különösen az 50 év felettiek milyen mértékben kapcsolódnak a világhálóra. Harmincnégy éves kor után rohamosan és lineárisan csökken az internetet használók száma, tíz év korkülönbség több mint 60 százalékos csökkenést hoz magával, hiszen csak harmadannyi 45 éves internetezik, mint ahány 34 éves. Negyvenöt év után megáll a csökkenés, sőt, az 52–55 évesek körében némi lokális csúcs is tapasztalható, nem utolsósorban a demográfiai csúcsnak köszönhetően. Ötvenöt év felett azután újabb lineárisan csökkenő szakasz következik, majd 70 felett már alig kimutatható az internetezők aktivitása.
Az internetpenetráció növekedésének legnagyobb tartalékai az idősebb korosztályokban rejlenek. A táblázat a hazai internetezők számának egyéves növekedését mutatja nemek és korcsoportok szerinti bontásban, e szerint nyugodtan állíthatjuk, hogy az elmúlt egy év tendenciája több mint bizalomkeltő. A táblázat adatsora jól mutatja, hogy a 35 év alatti nethasználók átlagosan nyolcszázalékos növekedésével szemben a felsőbb korosztályok bővülése jóval határozottabb mértékű volt.
Példaképpen az 56–69 évesek körében átlagosan 65 százalékos volt az internetezők számának növekedése egyetlen év alatt. A tavaly újonnan belépett látogatók közül 208 ezren voltak 35 év alattiak, míg 318 ezren idősebbek, ez 53 százalékos többletet jelent az idősebbek javára.
A másik figyelemre méltó változás a nemek arányában mutatkozik, az újonnan belépők között szinte minden korosztályban több a nő.
