Hát nem egy unicumos üveg
A magyar belpolitika még a matematika tudományát sem tiszteli, és a világkiállítás nyomán számos vád érte a sokáig létrehozhatatlannak tartott geometriai formát. Többször elhangzott, hogy a kiállított magyar találmány nem eléggé nemzeti, nem mond el semmit az országról és nem is túl érdekfeszítő.
Úgy tűnt, a Kínába látogató Orbán Viktor miniszterelnök is jobban értékelte a pavilonban kiállított unicumos üveget, még akkor is, ha az nem mindig áll fel, ha ledöntik. A feltaláló, és a pavilon működtetői viszont úgy vélik, elnyerte a látogatók tetszését. Szerintük ezt támasztja alá, hogy a tervezett másfél millió helyett végül közel hatmillióan látogatták meg a magyar pavilont a sanghaji világkiállításon.
Először el kellett hinni, hogy létezhet
Dr. Domokos Gábor, a Gömböc feltaláló párosának egyik tagja a FigyelőNetnek elmondta, a Gömböc egy régóta megvalósíthatatlannak tűnő matematikai probléma megoldását jelentette. Már az ókori görög matematikusok is vizsgálhatták a geometriai feladványt. Sokan egészen a közelmúltig úgy vélték, nem létezhet négynél kevesebb egyensúlyi ponttal rendelkező test, tehát nem létezhet a Gömböc. 1995-ben azonban Vlagyimir Igorjevics Arnold orosz matematikus egy beszélgetésben azt állította, igenis létezik ilyen. Dr. Domokos Gábor, aki már ekkor felfigyelt orosz kollégája elméletére, úgy véli, a matematika nem tévedett, csupán hosszú ideig rosszul tették fel a kérdést.
Orbán Viktor elismerően Gömböcöt simogat (Fotó: MTI)
A Gömböc 11 évvel későbbi megalkotásáig a tudós szerint 10 évig csak elméleti munkát folytattak. 2006-ban sikerült létrehozni az első darabot, ami egy bonyolult matematikai probléma megoldásának gyakorlati, tapintható bizonyítéka lett. A Gömböc nevű találmány az első olyan homogén test, amelynek csupán egy stabil és egy instabil, vagyis összesen kettő egyensúlyi helyzete van. A Gömböc a feltaláló szerint ugyanakkor nem azért nagyszerű, mert különösen jelentős matematikai eredmény lenne, hanem mert nagyon érdekes és a laikus érdeklődők számára is képes közel hozni, fizikailag is tapasztalhatóvá tenni a matematikát. A róla szóló, a cambridge-i egyetem “Plus” című magazinjában megjelent cikk például az újság történetének egyik legjobban olvasottabb megjelenése volt.
A természet megértésében segíthet
A matematika világán kívül azonban egy másik tudományos hozadéka is van a Gömböcnek, amely interdiszciplináris (tudományok közötti) eredményeket is felmutathat. A Gömböc ugyanis sokat segíthet a formák megértésében, legyen szó akár a kavicsok, sziklák, vagy épp teknőspáncélok alakjáról. Éppen ezért a matematikán kívül a biológiában, a fizikában és egyéb tudományos területeken is segíthet elméleti problémák megoldásában.
Dr. Domokos Gábor továbbra is ezen a vonalon végzi kutatásait és elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben például egy kavics formája alapján képesek leszünk részleteket megismerni annak eredetéről, és átalakulásairól vagy ugyanezt élő, de régóta kihalt állatfajoknál is meg lehet majd állapítani.
A tudós szakember úgy véli, mindezek mellett a találmány egyik legnagyobb érdeme a tudomány és a tudományos munka hazai népszerűsítése. Hozzátette, még művészeti érdeklődés is kíséri a sokáig a létrehozhatatlannak vélt test sorsát. Nyert már a Gömböccel, mint az emberi sorsok stabilitásának jelképével operáló német film a berlini filmfesztiválon, de nemsokára zenei alkotás alapja is lehet a furcsa alakú tárgy. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ma már 30 nyelven jelenti ugyanazt a Gömböc szó. Azt is kifejtette, hogy a világkiállításon a pavilont megtekintő kínaiak nem annyira tudományos, sokkal inkább filozófiai szempontból tartották érdekesnek és sokatmondónak a magyar találmányt.
A Gömböc tudományos- és PR-lehetőségein kívül ugyanakkor gyakorlati hasznot is hajthat. A feltalálópáros másik tagja, a Kaliforniai Műszaki Intézetben tevékenykedő Várkonyi Péter a Gömböc problematikájához kapcsolódóan azt vizsgálja, melyek azok a legoptimálisabb formák, kialakítások, amelyekkel megoldható, hogy a nehéz terepen dolgozó robotok mindig talpra álljanak.
A Gömböc egyébként a piacon is jelen van. Jelenleg körülbelül 30 ezer forint a beszerzési ára és egy német cég forgalmazza. Dr. Domokos Gábor szerint a cég elégedett a darabszámmal. Sokan vásárolják például üzleti ajándékként, de komolyabb befektetéssel akár szélesebb közönséghez is eljuthat.
A mutyi is ráült a Gömböcre
A leköszönő elszámoltatási kormánybiztos, Papcsák Ferenc ebbéli formátumában tett utolsó nyilatkozatában bejelentette, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a sanghaji világkiállítás magyar pavilonja körüli ügyben hűtlen kezelés és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt feljelentést tett. Az eljárás többek között a közbeszerzési pályázatot is vizsgálja, mert feltételezik, hogy a cég már a pályázat benyújtása előtt tisztában volt a követelményekkel. A hivatal közleményében továbbá olyan visszaéléseket sorol fel, mint például a pavilon egyszintesre építése 1000m²-en, egy kétszintes, 2000m²-es kiállítási tér helyett és hozzáteszi azt is, hogy ennek ellenére nem csökkentek a költségek. Ezen kívül részletes térképet adtak közre az üzemeltető Genexpo 2010 Hungary Kft. megbízási szerződéseiről. Itt azt tartják kifogásolhatónak, hogy a szerződéseket többnyire olyan cégekkel kötötték, amelyek az ügyvezető ismeretségi, rokoni, tulajdonosi körébe tartoztak. Továbbá számos olyan, a hivatal szerint a magyar állam számára rendkívül hátrányos beszerzés szerepel a közleményben, mint a helyreállítási munkák kétszeri elszámolása, vagy hogy a vörösfenyőből készült fahangdobozok végül nem is vörösfenyőből készültek, hanem jóval olcsóbb, rossz minőségű anyagból.
A homályos anyagi ügyekkel kapcsolatban Galambos Iván, a Genexpo 2010 Hungary Kft. ügyvezető igazgatója állítja, több száz dokumentumot adtak le a minisztérium számára a pályázás során. Első körben tíz pályázó közül a második helyre futottak be, majd a második körben a Mahir Kiállítás és Rendezvény Kft. és a Mac-Line Hungary Kiállításszervező Kft. voltak a Genexpo konkurensei. A két másik pályázó nem tudta teljesíteni a feltételeket, így végül az ő cégük maradt az egyetlen pályázó a versenyben. Az ügyvezető igazgató a vártnál jóval nagyobb látogatottsággal és pozitív visszhanggal magyarázza, hogy igenis jó befektetés volt az állam számára a Genexpo 2010 Hungary Kft.-t választani.
Országimázs: két gombóc
A pavilont építtető és üzemeltető cég, a Genexpo 2010 Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Galambos Iván szerint a kínaiakat sokkal jobban megérintette a Gömböc, mint a hagyományos nemzeti termékeket kiemelő pavilonok, sőt úgy fogalmazott, a kinti látogatók jobban megértették a kiállított találmány lényegét, mint a magyarok. Hozzátette, a magyar pavilon elhozta az ezüstérmet a nemzetközi szakmai zsűri döntetése alapján dizájn kategóriában kiosztott díjak közül a 2000 négyzetméter alatti pavilonok osztályában. Az ügyvezető igazgató szerint a kinti sikerek kárpótolták őket a „sajtó egy részében” megjelent heves támadásokért. Magyar pavilon utoljára 1958-ban kapott díjat, akkor viszont aranyérmet a világkiállításon.
A hivatalosan is megindított eljárás melletti kritikus hangokra válaszul az ügyvezető igazgató úgy fogalmazott, a szerződés szerinti 2,6 milliárd forintból végül majdnem 6 millió külföldihez jutott el a magyar pavilon üzenete. Ezt visszaosztva a cég ügyvezetője szerint fejenként egy fagyi áráért sikerült az ország népszerűsítését megoldani.
A Gömböc minden botránytól függetlenül töretlen népszerűségnek örvend a nemzetközi tudományos életben, és alkotói szerint a hazai szakmai körök is pozitívan és elismerően állnak a furcsa formájú, tapintható matematikai elmélethez.
