A jövőre szigorodó adótörvények számos ponton érzékenyen érintenék az ingatlanüzletben érdekelteket, sőt magukat a vevőket is. Ezt igyekeznek tompítani a törvényhez beadott módosító javaslatok, melyek egy része a sokat vitatott telekáfával kapcsolatosak, míg mások a kedvezményes lakáshitelprogramot érintik.
Az elmúlt hetekben komoly vitát váltott ki az ingatlanokra kivetett áfa kérdése – nemcsak a mértékét illetően -, mert maga az elv is megkérdőjelezhető. Egyrészt az ingatlanok nem hagyományos áruk, hanem hasznot hozó vagyontárgyak, másrészt ez az adó jelentősen megnövelné az ingatlanokhoz kapcsolódó tranzakciós költségeket, ami tovább béníthatja a nehézkes piacot. Több, elsősorban ellenzéki képviselő egyértelműen törölni szeretné ezt a passzust, míg a szocialista javaslatok az idén megkötött szerződéseket kivennék a törvény hatálya alól, de nem módosítanák a törvénytervezetben javasolt normál áfakulcsot.
Eltérések mutatkoznak a kormányzati és a parlamenti elképzelések között a lakáskedvezmények kapcsán is. Míg a kormányzati érvelés szerint ez túl nagy kiadási tétel, és amúgy sem elsősorban a szociális célokat támogatja, addig a képviselők – itt is főleg az ellenzékiek – egy része szeretné megtartani a jelenleg érvényben lévő rendszert, mind a 240 ezer forintos adókedvezményt, mind az értékhatárt, illetve azt elérni, hogy a kedvezmények időszaka négy helyett tíz év legyen. A szocialista javaslatok elsősorban a gyermekes családokat támogatnák adókedvezményekkel, illetve új lakás vásárlásánál a törlesztőrészlet 40 százalékát engednék leírni a 120 ezer forintos értékhatáron belül, ám ezt csupán egyetlen lakáshoz lehetne felhasználni.
Beérkezett több, elsősorban egyéni képviselői módosító javaslat is. Ezek többek között az örökléssel, például az ingatlanokhoz kapcsolódó illetékekkel és a saját ingatlanok kezelésével foglalkoznak. Csiha Judit beadványa szerint pedig azok, akik forgalomképtelen állami tulajdonokba ruháznak be, haszonélvezeti jogot kaphatnának, s emellett mentesülhetnének a vagyonátruházási illeték megfizetése alól.
Az Azahriah-jelenségnél már csak a róla készült „dokumentumfilm” szürreálisabb
Megnéztük Mazzag Izabella műfajilag nehezen besorolható filmjét az első magyar szupersztárról. Mi vagyunk Azahriah – kritika.