Az Ohiói Egyetem Közegészségtani Tanszéke és a Karolinska Intézet Környezetorvoslási Tanszékének kutatói közös vizsgálódásba fogtak az akusztikus neurinóma nevű jóindulatú daganat előidéző tényezőinek felderítésére.
Az akusztikus neurinóma a hallásért és egyensúlyérzékért felelős agyidegen lassan kifejlődő jóindulatú tumor, az életet nem veszélyezteti, áttéteket nem ad. Az esetek 95 százalékában csak az egyik oldalon alakul ki, a mindkét fül hallóidegét érintő típus ritka, és családi halmozódást mutat, azaz genetikailag meghatározott.
A kifejlett akusztikus neurinóma legfőbb tünetei: a hallás romlása és a folyamatos fülcsengés, fülzúgás. Mivel igen lassan növekszik, általában ötvenéves kor felett kerül felismerésre. A betegség évente százezer ember közül húszat érint, a koponya belsejében növekvő daganatok 6-10 százalékát teszi ki. Kezdeti stádiumában műtétileg nagy eséllyel eltávolítható, nyom nélkül gyógyítható, azonban ha későn ismerik fel, a halláskárosodás mellett egyensúlyproblémákat okozhat, beszűrheti az arcmozgásokért felelős ideget, és a műtéti beavatkozás igen nehézzé, esetenként lehetetlenné válhat.
Zajterhelés
A kutatók az Interphone-tanulmány svéd anyagából választották ki vizsgálatukhoz a beteganyagot. Ez egy olyan nemzetközi kutatás, amely a mobiltelefon-használat és a különböző agyra, fejre lokalizálódó daganatok összefüggését vizsgálja. Azért a svéd anyagot használták fel, mert a skandináv országban az egészségügyi adatok nyilvántartása különösen pontos, rendezett, áttekinthető.
Az Interphone-anyagból 146 akusztikus neurinómával élő beteget választottak ki, a kontrollcsoportot 564 egészséges, tumormentes személy alkotta. Mindegyiküket egyenként alaposan kikérdezték arról, hogy az elmúlt években rendszeresen ki voltak-e téve erős zajnak, ami definíció szerint 80 decibel (az utcai zaj hangereje), vagy annál magasabb érték. Amennyiben igennel válaszoltak, rákérdeztek a zajterhelés pontos körülményeire, gyakoriságára, és arra is, használtak-e valamilyen zajvédelmi eszközt (füldugó, fülvédő).
A válaszokból egyértelműen, statisztikailag is szignifikánsan kiderült, hogy a zajterhelés és az akusztikus neurinóma kialakulása között ok-okozati összefüggés van.
Gép-zene
A tumor kialakulását leginkább valószínűsíti a gépek, szerelőműhelyek, építkezések területén rendszeresen eltöltött idő – ez 1,8-szorosára növeli az akusztikus neurinóma létrejöttének esélyét –, valamint a rendszeres hangos zenehallgatás (diszkó, hangstúdió stb.) – ez 2,25-szörös kockázatot jelent.
A rendszeres motorzaj, ideértve a repülőgépek zaját is, 1,3-szorosára, a sikongató gyerekek folytonos közelsége, a sportesemények és/vagy bárok, éttermek rendszeres látogatása 1,4-szeresére növeli a tumor kialakulásának kockázatát.
Az eredmények alapján a kockázat szempontjából nem számít, hogy a zajterhelés az egyén foglalkozása vagy szabadidős tevékenysége során következik be.
Természetesen a zajban töltött évek száma jelentősen befolyásolja a betegség kialakulásának valószínűségét. Ötévnyi rendszeres erős zajterhelés másfélszeresére növeli az akusztikus neurinóma létrejöttének kockázatát. A zajvédők alkalmazása ezzel ellentétesen hat, az ezeket használók kockázata nem magasabb a zajterhelés nélkül élőkénél.
