|
A tudósok azt állítják, hogy más kutatók csak részben fluoreszkáló malacokat tenyésztettek ki, a világon kizárólag az ő három disznójuk olyan, amely keresztül-kasul zöld. A transzgenikus disznókat úgy hozták létre, hogy medúza genetikai anyagát juttatták be normális malacembriókba.
A kutatók azt remélik, hogy a sertések föllendítik majd a szigetőssejt-kutatást, valamint segítik az emberi betegségek tanulmányozását. A Tajvani Nemzeti Egyetem Állattani és Állattechnológiai tanszékének kutatói azt mondják, hogy leszámítva a malacok fénylését, más tekintetben nem különböznek a társaiktól.
Tajvan nem követeli magának a világelsőséget, hiszen – mint említettük – mások is kitenyésztettek már részlegesen fluoreszkáló disznókat. A tudósok azonban kitartanak amellett, hogy az általuk létrehozott három sertés jobb, mint a korábbiak. Ezek az állatok egyedülállóak a tekintetben, hogy belülről is zöldek. Még a szívük és a belső szerveik is zöld, állítják.
A malacok létrehozásához medúzából származó DNS-t juttattak mintegy 265 malacembrióba, s ezeket nyolc különböző kocába ültették. Négy koca nem vetette ki az embriókat, és három hónapja világra jött három kan kismalac.
A kutatók azt mondják, hogy nappali fényben a malacok szemei, fogai és lábai zöldnek látszanak. Bőrüknek zöldes az árnyalata. Sötétben kék lámpával megvilágítva őket erős zölden verik vissza a lámpafényt. A tudósok emberi betegségek vizsgálatára használják majd a transzgenikus sertéseket. Mivel a disznók genetikai anyaga is zöld, könnyű megpillantani. Így például, ha az őssejtjeik közül beinjektálnak valamennyit egy más állatba, a tudósok képesek nyomon követni a fejlődésüket anélkül, hogy biopsziát vagy más invazív vizsgálatot kellene alkalmazniuk.
A zöld malacok létrehozása azonban nem volt könnyű. Sok megváltoztatott embrió nem fejlődött normálisan. A kutatók azt mondják, hogy remélik, az új, zöld kanok párosodni fognak normális kocákkal, s az így létrejövő új nemzedékekben sokkal nagyobb számban lesz majd a kutatásban fölhasználható transzgenikus malac.
