A dél-amerikai rőt vérszopó denevérek (Desmodus rotundus), amelyek kizárólag vérrel táplálkoznak, ugyanúgy határozzák meg a hangokat, ahogyan az emberek is fölismerik egymást a hangjuk alapján.
A müncheni Ludwig-Maximilians-Universität tudósai megtanítottak három felnőtt denevért, hogy emberi lélegzésekről készült 10 másodperces hangfelvételeket azonosítsanak. Három táplálékadagolóba tehénvért tettek, s helyes „válasz” esetén a denevérek megkapták a jutalmukat.
A denevérek majdnem 100 százalékos biztonsággal ismerték föl a hangklipeket és társították a megfelelő adagolópalackkal. Teljesítményükkel legyőzték az embereket, akiknek ugyanezeket a hangokat kellett fölismerniük és egy érintőképernyős számítógépen megjelölni a helyes választ. A vérszopó denevérekkel ellentétben az emberek képtelenek voltak fölismerni a fizikai stresszhelyzetben rögzített légzési hangokat.
„A vérszopó denevérek hihetetlenül értelmesek és gyorsak” – mondja Daniel Riskin, New York állambeli ithacai Cornell Egyetem professzora, a vérszopó denevérek és viselkedésük szakértője.
A denevérek táplálkozásmódja meglehetősen veszélyes – elsősorban rájuk, semmint a zsákmányukra nézve – mivel éjjeli vacsorájuk során náluk ezerszer nagyobb állatok sarkán kell sebet ejteniük. Ezért hasznos megtalálni azt a nyitott sebet, amelyet előző éjjel ejtettek. Ráadásul a denevérek ínyencek is: jobban kedvelik a borjak, mint az idősebb tehenek vérét. Emlékezőképességük lehetővé teszi számukra, hogy visszatérjenek a különösen zamatos ennivalóhoz. A szabad természetben a vérszopó denevérek éjjelente testsúlyuk 1,4-szeresét kitevő vért fogyasztanak.
Míg a denevérek többsége ügyetlen a talajon, az emberi hüvelykujj nagyságú vérszopó denevér ügyesen fut a zsákmányállatok közt, szaglását, echolokációját és az orrán lévő infravörös érzékelőit használva találja meg a sötétben azt, amit nagy szemével nem vesz észre.
Egyes denevérek kihallgatják más denevérek kiáltásait, hogy elcsenjék előlük a prédát, sőt akár követik magukat a denevéreket is a zsákmány reményében, de egyetlen más állatról sem ismert, hogy a hallási memóriáját vadászeszközként használná.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
