A 64 mérkőzésre minden jegy elkelt, átlagban 51 ezer ember tekintette meg a meccseket. Ez a labdarúgó-világbajnokságok 76 éves történetében az egyik legmagasabb szám. Magasabb volt 1994-ben az Egyesült Államokban (68 ezer néző átlagban), mert nagyobbak voltak a stadionok. A szervező bizottság 200 millió eurós bevételre számított 95 százalékos kihasználtság esetén, a bevétel húszmillió euróval több lesz a reméltnél.
A világbajnokság körülbelül 50 ezer munkahelyet teremtett, ezeknek körülbelül a fele megmarad.
A Német Vasút (Deutsche Bahn – DB) utaslétszáma 15 millióval gyarapodott egy átlagos június-júliushoz képest, a vállalat tízezer pótszerelvényt állított be a helyi és a helyközi tömegközlekedésben, továbbá 370 távolsági pótszerelvényt. Hartmut Mehdorn, a DB főnöke nyereségre számít. Felmérések szerint a stadionokat felkereső mintegy 3,2 millió ember 60 százaléka a helyi tömegközlekedést vette igénybe.
A Deutsche Telekom, a világbajnokság egyik főszponzora 350 milliós többletbevételre számít. A konszern leányvállalata, a T-Systems elsősorban a műszaki infrastruktúra kiépítéséből húzott hasznot, a telefonos üzemág pedig abból a milliónyi beszélgetésből, amelyeket a szurkolók bonyolítottak le az otthon maradottakkal. A Puma sportáru cég “futballüzletága” 40 százalékos emelkedést mutatott a tavalyi év első félévéhez képest.
A müncheni Ifo-intézet szakembere, Hans Russ szerint különösen az utazási, a hotel-, a vendéglátó ipari, a ruházati, az ajándéktárgy- és a biztosítási szakmán lendíthetett a világbajnokság, bár például a berlini szállodások igazán csak a bajnokság vége felé voltak elégedettek a kihasználtsággal.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
