Bár a reformétkezés egyik legalapvetőbb összetevőjének számít, a szóját ma már ténylegesen sok mindenre használják. Nem utolsósorban igen sokféle hústermékben fordul elő magának a húsnak a helyettesítőjeként, így aztán az élelmiszeripar lassan kezd szójaéhséggel küzdeni, amelynek egyik negatív mellékhatása az amúgy is pusztuló brazíliai őserdők még gyorsabb pusztulása – írja a National Geographic Online.
A különféle felvágottak „feldúsításának” egyik legegyszerűbb módja továbbra is az lesz, ha szóját kevernek az alapanyagba. Az eljárás ugyan még mindig jobbnak tűnik, mint a romlott húsok bedarálása és „újrahasznosítása”, azt azonban tudunk kell, hogy nemcsak a mi átverésünk jelenti a problémát.
Eddig csak a különleges trópusi fák kereskedelméből meggazdagodott bűnözők és a megélhetésükért küzdő betelepültek irtották Brazília őserdőit, ám a Spiegel Online riportja szerint nemrégiben felütötte a fejét egy új veszély is: az őserdőket igen sok helyen azért égetik fel, hogy a szója termeléshez szükséges megfelelő területhez jussanak.
Az úgynevezett szójabárók néhol már nagyobb befolyással rendelkeznek, mint az illegális fakereskedők, akik eddig az érintetlen őserdei területek tulajdonképpeni urai voltak. A szójabárók nem aprózzák el a dolgot: az új ültetvényeken megtermelt szóját biztonságos és kényelemes úton akarják elfuvarozni a folyókig, így gyakran még aszfaltozott utakat is kiépítenek az őserdők közepén.
A folytatáshoz kattintson a National Geographic Online-ra.
