A zivatar kitörésének egyik biztos jele a dörgés és a villámlás. A villám valójában egy légköri kisülés: a zivatarfelhőben a feláramlás során a vízcseppek és a jégdarabkák súrlódásával töltésszétválasztódás indul be. A pozitív és negatív töltésű részecskék között elektromos kisülések jönnek létre, akár a felhők között, a felhőn belül vagy a felhő és a talaj, főként annak kiemelkedő részei között.
A rövid kisülések hatalmas, 30-40 ezer amperes áramerősséget hordoznak. A villámlás felforrósítja a levegőt, amely hirtelen kitágul és „hozzácsapódik” a környező légrétegeknek, ami óriási robajjal jár: ilyenkor „dörög az ég”.
(forrás: metnet.hu)
Riasztás a villámra
A villámok aktivitását pontosan nem lehet előre jelezni, a szakemberek a feláramlás erősségéből próbálnak becslést készíteni a villámlás intenzitásának meghatározására. Minél gyorsabban alakul ki és minél magasabbra emelkedik a zivatarfelhő, annál intenzívebb villámlás várható – mondta el az FN-nek Tóth Tamás meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa.
24 órás szolgálat
Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján tájékozódhat az aktuális riasztásokról és a figyelmeztető előrejelzésekről.
A meteorológiai szolgálat a villámtevékenységre is ad ki figyelmeztetést: ez a legenyhébb, sárga riasztási fokozat, hiszen az elektromos kisülések potenciális veszélyt jelentenek az elektromos berendezésekre. Különösen a szabadban tartózkodókat fenyegethetik villámcsapások, ám annak, hogy egy embert közvetlen villámcsapás érjen, meglehetősen kicsi a valószínűsége. Mégis egy hirtelen kitörő zivatarban a nyílt terepen tartózkodókat veszély fenyegeti. Különösen igaz ez a magasabb, kopár hegyvidéken túrázókra, a csónakázó horgászokra, sőt az egyesült államokbeli statisztikák alapján a nyílt terepen tartózkodó golfozókra is.
(forrás: metnet.hu)
A veszélyjelzést részletező térképen az OMSZ honlapján egyébként egy álló háromszögben elhelyezett „villámjel” mutatja, hogy mely régiókban várhatók zivatarok. Amint a villámtevékenység mellett más veszélyes jelenségek is várhatók – szélvihar, komoly jégeső -, akkor ennek megfelelően életbe léphet a másodfokú, narancs riasztás is.
Ilyen esetben egy adott régióban olyan zivatar, zivatarok kialakulása valószínű, amelyben a legerősebb széllökések meghaladhatják a 90 km/h-t, vagy a zivatart kísérő jégesőben a jégméret meghaladhatja a két centiméteres átmérőt. Ha egy adott EU-régióban több helyen kialakulhatnak heves zivatarok, amelyben a fent nevezett kísérőjelenségek bármelyike előfordul, akkor a legmagasabb fokú, piros riasztás lép életbe.
Biztonságos az autó és a repülő is
Az Air France Rio de Janeiro–Párizs között közlekedő járatának katasztrófája nyomán ismét komoly figyelem fordult az időjárás és a repülés közötti szoros kapcsolatra. A mai modern technológiai viszonyok között önmagában a villámtevékenység nem okoz repülőgépkatasztrófát, ugyanis az utasokat és a műszereket megvédi a gép fémteste. Ez az úgynevezett Faraday-kalitka, ahol a fémváz „körbevezeti” a villámból származó egynemű töltéseket, amelyek ezáltal taszítják egymást, az elektromos erőtér nem hatol a kalitka belsejébe.
(forrás: metnet.hu)
Azonban a zivatarban repülés mégiscsak meglehetősen veszélyes, hiszen különösen az erősebb zivatarfelhők környezetében olyan erős turbulenciák léphetnek fel, amelyek még a meglehetősen stabil géptestben is károkat okozhatnak. Sőt a zivatarfelhőket kísérő erős jegesedés a repülőgép aerodinamikai tulajdonságait is megváltoztatja, amely szintén a repülés biztonsága szempontjából komoly rizikófaktor.
Ugyancsak a Faraday-kalitkának köszönhetően autóban sincs mitől tartanunk, de ha villám csapott a járműbe, egy ideig ne próbáljunk meg kiszállni. A gumik ugyanis a föld felé szigetelik az autót, jó időbe telhet, amíg az elektromosság a levegő közvetítésével távozik a vázból. Minden más esetben ajánlatos elkerülni a magas tereptárgyak – oszlop, fa – közelségét. Puszta tájon, vagy magas hegységben szabaduljunk meg a fémtárgyaktól, és feküdjünk a földre: a legszerencsétlenebb helyzet, ha az ember feje a környék legmagasabban fekvő eleme.
Pozitív töltésű villám csap a focipályába
Otthon a jól vezető fémből készült, földelt villámhárító hivatott megvédeni a villámcsapástól: „begyűjti”, majd a talajba vezeti a kisülést. Az elektromosság a „legrövidebb utat keresi”, így a villám is a magasabbra helyezett vezetőbe fog belecsapni. Legalábbis a villámok negatív töltésű többsége. Léteznek azonban – meglehetősen ritkán előforduló – pozitív töltésű villámok, amelyekre nem igaz, hogy a kiemelkedő tereptárgyakba csapnak, hanem gyakorlatilag véletlenszerűen bárhova.
Jégrső
Időjárási vészhelyzeteket bemutató sorozatunk következő, csütörtöki része a jégesőről szól.
