1971-ben Londonban tartották a romák első világkongresszusát, amelyen az Indiából és a további húsz országból érkezett küldöttek elfogadták a roma nép szimbólumát, zászlaját (a zászló kék és zöld színű, közepén egy 16 küllős kerékkel) és himnuszát (szövegét 1969-ben Zarko Jovanovic írta, címe Djelem Djelem, a melódia egy népszerű szerb-roma szerelmes dal). 1990-ben a Varsóban összeült IV. IRU (International Romani Union) kongresszus ennek emlékére nyilvánította április 8-át a romák nemzetközi napjává.
fotó: Gáti András – FN
A romák világnapja ahhoz akar hozzájárulni, hogy a lakosság megértse a cigányok problémáit, akiknek helyzetét leginkább a szegénység és az előítéletesség nehezíti. Ez különösen aktuális ma Magyarországon, ahol az utóbbi évben megszaporodtak a romák elleni támadások. (Lásd keretes összefoglalónkat!) Világszerte mintegy 13-15 millió cigány él, akiknek ősei az indiai szubkontinensről indultak útnak mintegy ezer éve. Ők magukat romnak vagy romának (ember) mondják, s szervezeteik javaslatára 1995 óta az Európa Tanács hivatalos dokumentumaiban is a roma megnevezés szerepel.
Kétfelvonásos tragédia
A cigányság periférikus helyzetben megrekedt széles rétegei esetében egymásra halmozódnak a történelmi hátrányok és az utóbbi évtizedek modernizációs és integrációs kudarcai. Az FN-nek Hankiss Elemér mindezt egy kétfelvonásos tragédiához hasonlította, a felemelkedés és a lezuhanás tragédiájához. „A Kádár-korban ugyanis a romák többsége rendszeres munkát, fizetést kapott. Megvolt arra a lehetőség, hogy elkezdődjön a romák felemelkedése. Ugyanakkor, míg például a középkorban több mesterségben és a kereskedelemben is jeleskedtek a cigányok, a Kádár-rendszer árokásó, nyomorult segédmunkásokat csinált belőlük. Ma pedig már nincs szükség segédmunkástömegekre, így a romák munka nélkül maradtak, és rászorulnak a társadalomra. Így aztán érthető, hogy rengeteg a konfliktus. Ezen nagyon nehéz segíteni. Én is azt mondom, hogy két dolog hozhat eredményt: az iskola és a munka” – fogalmazott a szociológus.
fotó: Gáti András – FN
A kérdésben leginkább érintett nyolc európai ország – köztük Magyarország – kormányának vezetői 2005. február 2-án írták alá Szófiában a Roma Évtized 2005-2015 programot elindító nyilatkozatot. A programban részt vevők deklarálták, hogy a következő tíz évben elsősorban négy területen: a romák oktatásában, egészségügyi ellátásában, foglalkoztatásában és lakáskörülményeik javításában szeretnének komoly eredményeket elérni.
Programok indultak, kevés sikerrel
Hazánkban mintegy 200 ezren vallják magukat cigánynak, a társadalmi környezetben végzett felmérés szerint 600-700 ezer roma él az országban – többségük a legnagyobb szegénységben. A rendszerváltás legnagyobb vesztese a cigányság, körükben a munkanélküliség csaknem 80 százalékos, elsősorban az iskolai végzettség hiánya és az előítéletek miatt. A hazai cigányok integrációja keretében a legfontosabb feladat a roma gyerekek tanulási esélyeinek megteremtése, piacképes szakmákhoz való juttatása és a nyomortelepek felszámolása.
fotó: Gáti András – FN
A fenti elveket figyelembe véve több kormányzati program is elindult, például az oktatási integrációs program, a cigánytelepek felszámolását célzó program, a roma évtized program – vajmi kevés sikerrel. Az FN által megkérdezett szakértők szerint az egyszerű cigány emberek életében semelyik kormány nem hozott döntő változást. Mint Sztojka Attila, az esztergomi roma integrációs program vezetője elmondta, országos szinten nem is várható javulás, hiszen a cigány vezetők a politikai pártokhoz kötődnek. A politika pedig csak „díszcigánynak” használja őket, érdemi beleszólásuk nincs a döntésekbe, új embereket pedig nem hagynak a politikai élvonalba kerülni. Az FN roma emberekkel készített interjúiból kiderül, hogy mind a sikeres bárzenész, mind a spiritiszta, mind a néprajzkutató egyetért Hankiss Elemérrel, az oktatásban és az okos munkahelyteremtésben látják a cigányság felemelkedésének esélyét.
Tanácskozás, tárlat, emléklapok
A szerdai ünnep alkalmából az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke, Kolompár Orbán az összefogás jegyében tanácskozásra hívta az ország roma civilszervezeteinek vezetőit. Az eszmecserén a cigány szervezetek és önkormányzatok európai uniós csatlakozás utáni jövőjéről, az uniós forrásokból megvalósuló roma programokról, valamint a leendő Európai Roma Fórum tervezett működéséről lesz szó. A budapesti megbeszélésre ötven roma civilszervezet képviselőjét hívták meg.
A Romaversitas Alapítvány programigazgatója, Sárközi Gábor elmondta: a világnap alkalmából képzőművészeti kiállítást rendeznek a budapesti Kossuth Klubban. A tárlaton az alapítvány ösztöndíjasainak festményei és szobrai tekinthetőek meg. Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal roma ügyekért felelős politikai államtitkára a nap folyamán emléklapot ad át köztisztviselőknek a romák integrációja érdekében végzett kiemelkedő kormányzati és közigazgatási munkájukért.
Romák elleni támadások Magyarországon 2008-2009-ben
2008. január 22. – A Baranya megyei Szigetváron két roma származású nőt bántalmazott a város főterén öt barcsi fiatalember.
2008. március 1. – A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaroffon felgyújtották a kunmadarasi cigány kisebbségi önkormányzat képviselőjének házát, melynek falára gyalázkodó feliratokat is festettek.
2008. március 15. – A Veszprém megyei Tapolcán két 17 éves fiú egy szórakozóhely közelében minden előzetes szóváltás nélkül összevert és rugdalt egy roma férfit az utcán. A 32 éves áldozat életveszélyes állapotban, kómában került az ajkai kórházba.
2008. június 3. – A Fejér megyei Pátkán Molotov-koktélt dobtak három, romák által lakott házra. Senki nem sérült meg, de egy szobában, ahol gyerekek aludtak, tűz keletkezett.
2008. június 15. – A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fényeslitkén kocsmai szóváltást követően egy 40 éves helyi lakos késsel megölt egy 14 éves roma fiút, 16 éves társát pedig súlyosan megsebesítette.
2008. július 21. – A Pest megyei Galgagyörkön kevéssel éjfél után rálőttek három romák lakta családi házra.
2008. augusztus 8. – A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricsén Molotov-koktélokat dobtak két, romák által lakott házra és lábon lőttek egy középkorú nőt, amikor kilépett az utcára.
2008. augusztus 19. – Székesfehérváron késő este garázda fiatalok kövekkel dobálták meg egy többségében romák lakta lakóház ablakait, s életveszélyesen megsebesítettek egy 12 éves roma kislányt.
2008. szeptember 5. – A hajdúsági Nyíradony-Tamásipusztán lövéseket adtak le arra a házra, amelyben romák aludtak. Személyi sérülés nem történt.
2008. november 3. – A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nagycsécsen ismeretlen tettesek Molotov-koktélt dobtak és rálőttek két, egymással szemben lévő nagycsécsi családi házra. A támadásban egy 43 éves roma férfi és egy 40 éves roma nő életét vesztette.
2008. november 18. – Pécsett éjjel kézigránátot dobtak be egy roma család házának ablakán. A szülők meghaltak, három kisgyerekük közül kettőt a mentők sokkos állapotban szállították kórházba.
2008. december 15. – A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsózsolca romatelepén egy 19 éves fiatalember fát vágott az udvaron, amikor kétszer rálőttek. A férfi életveszélyesen megsérült, élettársát csak súrolta a lövedék.
2009. február 22. – Tatárszentgyörgyön éjjel – feltehetően Molotov-koktéltól – tűz ütött ki egy roma család házában. A tűzből menekülő apát és 5 éves kisfiát lelőtték, hatéves kislánya súlyos sérüléseket szenvedett.
2009. március 6. – A Zala megyei Bocföldén hajnalban Molotov-koktélt dobtak egy romák lakta házra. A támadásban senki sem sérült meg.
2009. április 21. – Tatárszentgyörgyön felgyújtották a helyi cigány önkormányzat elnökhelyettesének házát, a tűzben senki nem sérült meg.
Forrás: MTI
