Amíg nem jártam arra, Szatmár vagy Bereg hallatán leginkább a szilvapálinka jutott eszembe. Amikor azonban végre eljutottam az ország e távoli szegletébe, a pálinka mint főgondolat helyét átvették a fa haranglábak és az azoknál alig nagyobb református templomok. Mitől olyan különlegesek ezek a templomok? A bájos külső elképesztően gyönyörű belsőket rejt!
Református, de gazdagon díszített
A XVI. – XVII. században a reformáció terjedésével a puritánság jegyében száműzték a templomokból a díszes szentképeket, szobrokat, a szemet gyönyörködtető falfestményeket pedig lemeszelték.
Szerencsére azonban a népi lélek vágyott színekre, képekre, így a mennyezetet sok helyen gazdagon díszített fakazettákkal fedték. A „mennyező mesterek” asztalosok-festők voltak, akik faluról-falura járva a földesúr vagy a református eklézsia megbízásából készítették a szebbnél-szebb fakazettákat.
Lándor Ferenc Erdélyből származó asztalosmester volt: munkái közül a tákosi és ikertestvére, a csetfalvi református templom fakazettás mennyezete, valamint a lónyai szószék maradt ránk.
Mezítlábas Notre Dame
Tákos Vásárosnaménytől tíz kilométerre keletre található. A jókora parasztháznál alig nagyobb, fazsindelyes templomot mezítlábas Notre Dame-nak is szokták nevezni.
„A mezítlábas jelző igencsak ráillik a tákosi templomra” – meséli a „templomos néni”, Baráth Menyhértné, Erzsi néni, aki szép ízes beregi tájszólásban, nagy szeretettel mutatja be immár hat éve az idegeneknek szülőfaluja templomát. „Miből is építkezhettek volna a templom építésének és többszöri bővítésének idején, az 1700-1800-as években az emberek? Mit találhattak a mocsaras, agyagos, erdős területen? Természetesen vesszőt szedtek az erdőből, amelyből sövényt fontak.”
A sövényt aztán beáztatott agyagos földdel tapasztották meg, amelyet megszórtak jól törekkel, pelyvával. Ezt a beáztatott, törekes földet mezítláb taposták az emberek. Így jött létre az ún. paticsfal. „És a paticsfal miatt a tákosi templom Európában egyedüli, bátran mondhatjuk, hogy templomunk a világörökség egy icike-picike kis része” – meséli büszkén a néni.
A tákosi templom (Kép: B. K.) – KÉPGALÉRIA
A templom döngölt agyagpadlózata felett, szinte kézzel elérhető magasságban lebeg a kazettás deszkamennyezet. Lándor Ferenc a napkeleti rész kazettáit készítette 1766-ban, fel is véste az egyikre a nevét. „Én Asztalos Lándor Ferenc Tsináltam Jóisten Segedelme Által.” De ezzel nem elégedett meg, egy gyönyörű gyalut is rajzolt fölé. Hátha valaki nem tudja elolvasni, az következtethet: gyalu? Az csak asztalosmester lehet!
A napnyugati részben lévő kazettákat ugyancsak Erdélyből származó két asztalosmester készítette, de ők nem jegyezték fel a nevüket, csak az esztendőt: 1784 majd 1808. Így az 58 kazettát Lándor Ferenc neve fémjelzi. Alapvetően kevés motívum jelenik meg a virágcsokros, játékosan vidám kazettákon, mégis az 58 közül nincs kettő egyforma.
Csetfalva, a kárpátaljai ikertestvér
Egészen más stílusúak a csetfalvai templom kazettái. Csetfalva alig 25 kilométerre fekszik Tákostól, ám mivel ez már Ukrajna, az utak pedig igencsak hagynak kívánnivalót maguk után, az út még szerencsés határátkelés esetén is jó másfél óráig tart.
A csetfalvai templomnak nem vessző a fala, mint a tákosinak, mégis a 2000-es árvíz, csakúgy mint ikertestvérét, ezt is rendesen megrongálta. Mára azonban mindkettő ismét teljes pompájában díszeleg.
A csetfalvai templom hajójának mennyezetét sakktáblaszerűen elhelyezkedve borítják fekete-fehér alapú kazetták, a szentélyben pedig fehér alapra kékkel festett motívumok láthatók. A „sakktábla” 1753-ban, a szentély 1773-ban készült. A virágok, levelek, indák sűrű szövevénye közepette a szentélyben az alábbi felirat olvasható: „Én Asztalos Lándor Ferencz Tsináltattam a Tsetfalvi Eklézsia maga költségével Isten dicsőségére: ANNO 1773.”
Lónya és a váratlanul előbukkant falképek
Hogy Lándor Ferenc nemcsak tehetséges mennyfestő, hanem ügyes asztalos is volt, a lónyai és a tákosi templom gyönyörűen faragott és festett szószéke és hangvető koronája is bizonyítja: szemet gyönyörködtető főnixmadarak, kígyók, virágok, indák és gyümölcsmotívumok sokasága bújt elő mindkét helyen az ő kezei közül.
A lónyai templom (Kép: B. K.) – KÉPGALRIA
De a Vásárosnaménytől északra húsz kilométerre fekvő Lónya temploma más kincseket is rejteget. A 2000-ben elkezdődött felújítás során különösen értékes középkori faliképek kerültek elő. Egykor a templom teljes belső terét boríthatták, mára már csak egy részüket sikerült a restaurátoroknak elővarázsolniuk a fehérre meszelt fal mögül.
Szenteket ábrázoló falképektől (Sárkányölő Szent György, liliomos koronájú királyszentek, vagy a köpönyeges Madonna) az ornamentális díszítő festés játékosan hajladozó indáiig, virágaiig a népi naiv festészet sok bájos darabjával találkozhatunk itt.
