Találkozó a Parlamentben
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Lezsák Sándor alelnök a Parlamentben köszönti a kultúra és a művészetek kiemelkedő alkotóit. Az ünnepségre az irodalom, a filmművészet, a zeneművészet, a balettművészet, a képzőművészet, az építészet, a színművészet jeles alkotói mellett meghívást kaptak akadémikusok, egyházi személyek és határon túli művészek is. Hiller István oktatási és kulturális miniszter kitüntetéseket ad át az Iparművészeti Minisztériumban.
A Magyar Rádió és a XXI. század Magyar Drámájáért Alapítvány tizenkettedik éve rendez drámaíró versenyt. Az idén a drámák témáját a Nyomoznak utánunk a világhálón című újságcikk adja, amelyet még szombaton este, a Vasárnap Reggel másnapi írásai közül sorsoltak ki Budapesten a Tivoli Színház előcsarnokában.
A kiválasztott cikk arról szól, hogy a munkaadó egy állás betöltésénél mennyire veszi figyelembe a jelöltről az interneten megtalálható információkat. Az íróknak vasárnap estére kellett elkészülniük az egyfelvonásosokkal, amelyeket hétfőn egész nap próbálnak a rendezők a színészekkel.
A témán kívül az egyfelvonásosok előadásának sorrendjét is kisorsolták: először Rozgonyi Ádám, másodszor Kálloy Molnár Péter, harmadikként Almási Tóth András rendezését láthatják hétfő este a nézők. Tircsi Anikó, a XXI. század Magyar Drámájáért Alapítvány kuratóriumának elnöke az MTI-nek elmondta: azt, hogy melyik darabnak ki a szerzője, csak a verseny végén mondják meg, hogy ez ne befolyásolja a közönséget a döntésben, ugyanis a közönség is szavazhat a neki leginkább tetsző műre.
Magyar filmek, metrókiállítás, hangverseny
Kortárs képek a hirdetés helyén (MTI)
Az Uránia Nemzeti Filmszínház egész éjszakán át tartó filmvetítéssel ünnepli a magyar kultúra napját. A 12 órás vetítéssorozatban összesen 18, tavaly készült magyar játékfilmet láthat a közönség. Az ingyenes program hétfőn este hat órakor kezdődik, és másnap reggel hatig tart. Műsorra tűzik egyebek mellett a Szabadság, szerelem, az Üvegtigris 2., a Fehér tenyér, a Magyar szépség és a Sztornó című filmet, valamint az Egy bolond százat csinál legújabb változatát.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban Himnuszok és emlékművek címmel tartanak megemlékezést, a Magyar Kultúra Alapítvány budapesti székházában pedig Kodály-estet rendeznek. A Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetben szintén hétfőtől látható az “Erdély, szép föld” című fotókiállítás.
Az ünnep előestéjén rendhagyó kiállítás nyílt az Arany János utcai metrómegállóban. A vasárnap este 10 órától látható tárlaton 58 kortárs művész alkotása szerepel. Az egy hónapon át megtekinthető kiállításon, amely a mozgólépcsők melletti hirdetési felületeken jelenik meg, kortárs képző- és iparművészeti alkotások papíralapú reprodukcióit mutatják be egy-egy irodalmi üzenettel társítva.
A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) vasárnap este ünnepi hangversenyt rendez a Néprajzi Múzeumban. Az eseményen a kórusok – az ünnep hangulatához méltóan – magyar szerzők műveit adják elő. A programban négy kórus és egy népzenei együttes műsora szerepel. Az esemény mottója egy Kodály-idézet: “Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”
Kölcsey sírjánál is koszorúztak (MTI)
Himnusztörténeti kiállítás
A kézirat tanúsága szerint a nemesi ellenállási mozgalom időszakában csekei birtokán írta meg 1823-ban Kölcsey Ferenc a magyar hazafias költészet egyik legjelentősebb alkotását, a Himnuszt (Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból), amit január 22-én fejezett be, és amely 1844-től Erkel Ferenc megzenésítésében a magyar nép nemzeti himnusza lett. Az Országos Széchényi Könyvtár himnusztörténeti kiállítással jelentkezik, amely inkább a zenetörténetre helyezte a hangsúlyt.
A zeneműtár Joseph Haydn-, Erkel Ferenc- és Dohnányi Ernő-gyűjteményének darabjait mutatja be. Középpontjában az Erkel Ferenc által Kölcsey Ferenc versére komponált zenemű áll – olvasható a közleményben.
A XIX. század elejétől az osztrák kormányzat egységesen Joseph Haydn császárhimnuszát szerette volna meghonosítani az állami ünnepségeken. A reformkorban Bartay András, a Nemzeti Színház akkori igazgatója két zeneszerzői pályázatot is hirdetett magyar szövegű és dallammintázatú néphimnusz komponálására: 1843-ban Vörösmarty Mihály Szózat, 1844-ben Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére.
A két pályanyertes alkotás – Egressy Béni Szózata és Erkel Ferenc Himnusz című szerzeménye – gyorsan elterjedt az országban. Erkel Ferenc műve a kiegyezés korára már az egész magyar nyelvterület himnuszává vált. A Himnusz ma is ismert nagyzenekari változata 1938-ban keletkezett, Dohnányi Ernő hangszerelésében. A zenei dokumentumok március 31-ig tekinthetők meg a Országos Széchényi Könyvtárban.
