A ma élő emberek legközelebbi, kihalt rokonának a legtöbb kutató a neandervölgyi embert tarja. A korábbi kutatások azonban nem feltételezték, hogy a neandervölgyiek az állati kommunikációnál sokkal előrébb jutottak volna.
Ennek ellentmondani látszanak azok a genetikai vizsgálatok, amelyeket egy spanyolországi barlangban talált maradványok alapján végeztek el. A DNS vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy ez a faj lehetett az első, amely képes volt gondolatait beszédbe önteni, s azt fajtársaival megosztani.
Okosabb volt?
Azt eddig is tudták, hogy a neandervölgyiek nagyobb agytérfogattal és fejlett kooperációs képességgel rendelkeztek. Kisebb csoportjaikban megosztották a feladatokat és az így megszerzett táplálékot közösen fogyasztották el. Mindezek mellett arról, hogy saját nyelvük lett volna, eddig nem volt tudomásunk.
Az elvégzett vizsgálatok eredményeit arra alapozzák a tudósok, hogy az ember nyelvi képességeiért egy meghatározott gén – a FOXP2 – felel. Normál esetben ennek a megléte szükséges ahhoz, hogy a beszédünk, illetve nyelvtanulási képességeink jól működjenek.
99,5 százalékig ember
A genetikusok állítása szerint, ezen gén hibája esetén az emberek nyelvi kommunikációjában különböző szintű problémák jelentkeznek. Az emberi evolúció ezen alapja úgy tűnik azonos a mai emberével, s mivel a neandervölgyiekben pontosan ezt a gént találták, ez is arra utal, hogy mintegy 200 ezer éve létezik a beszéd képessége.
Találkoztak
Az őseinket kutató tudósok egy része a hasonlóságot azzal magyarázza, hogy a Homo Sapiens találkozott és keveredett a neandervölgyiekkel. Az utóbbi időben több vizsgálat igazolta, hogy a ma élő emberek és a neandervölgyiek nagyban hasonlítanak, annak ellenére, hogy nem tekintjük közvetlen őseinknek őket.
Egyes feltételezések azt vélelmezik, hogy a két faj végül versenytársként jelent meg a viszonylag kicsiny élettérben, s végül ez a versengés az egyébként “gyengébb” képességű Homo Sapiens javára dőlt el, így ez a faj válhatott uralkodóvá az őskori élőhelyeken.
A kutatók most további géneket keresnek, amelyek bizonyíthatják a neandervölgyiek beszédkészségét. Az ősember nyelvét természetesen sohasem ismerhetjük meg, mindazonáltal a kutatók úgy gondolják, hogy a beszédképességének megjelenése lehet az egyik oka az emberiség ilyen átütő “sikertörténetének”
