„Ha hallgatna a politika a tudományra, és most hallgatnia kellene rá, akkor megértené, hogy mind a termelés, mind a fogyasztás terén gyökeres, szemléleti változásra van szükség” – fogalmazott az államfő. Szerinte a megoldás csak az lehet, hogy teljesen, radikálisan meg kell változtatni az életmódunkat, az életfilozófiát – a termelésben és a fogyasztásban egyaránt.
Emlékeztetett arra, hogy a múlt héten került nyilvánosságra az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által negyedik alkalommal összeállított Globális Környezeti Kitekintés (Geo-4), mely megállapítja: a fejlődés a legtöbb területen rossz irányba halad, a nemzetközi közösségnek sokkal gyorsabban kellene reagálnia az emberiségre leselkedő veszélyekre.
Sólyom László úgy fogalmazott, hogy az elnök nem tehet mást, mint „hallatja a hangját” a környezetvédelem ügyében, ugyanis az alkotmány értelmében a magyar köztársasági elnök nem rendelkezik végrehajtó hatalommal. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az elnök teljesen szabad, nincsenek se párt-, se kormányzati, se gazdasági elkötelezettségei, nem kell semmi másra figyelnie, csak a problémákra. „Lehet, hogy kevésnek látszik az államfői eszközkészletem. Már az is eredmény, ha például egy-egy országjárás során fel tudom hívni a figyelmet az ország egy-két nagyon magára hagyott vidékére, és emellett természeti értékeire” – tette hozzá.
Elmondta, köztársasági elnökként a környezetvédelmi minisztériumtól kap rendszeres tájékoztatást. Hozzátette: jó volt a kapcsolata Persányi Miklós volt környezetvédelmi miniszterrel, mint ahogy jó kapcsolatot ápol Fodor Gábor jelenlegi miniszterrel is. „A fenntartható fejlődés nélkülözhetetlenségét szavakban húsz év óta elismeri a politika, de a gyakorlatban még majdnem mindent a régi módon, csakis a gazdasági növekedés érdekei mozgatnak. Amíg nincs átfogó, elszánt stratégiája az államnak, addig ezek a szűken vett gazdasági érdekek mindig áttörnek” – mondta. Példaként említette, hogy állami pénzből nagyon komoly kutatást végzett az akadémia az úgy nevezett VAHAVA kutatási projekt megvalósításával, ami a globális klímaváltozás hazai hatásait vizsgálta. „Most kellene a következő lépést megtenni: ennek alapján stratégiát kéne készíteni, és a parlament elé vinni. Én ennek a stratégiának még a nyomát sem láttam” – fogalmazott.
Sólyom László érdekes egybeesésnek nevezte, hogy feltehetően a World Science Forum tanácskozásával egy időben fogja elfogadni a Parlament a jövő nemzedékek ombudsmanjáról szóló törvényt. A jövő nemzedékek szószólójának fő feladata az elnök szerint az, hogy a hosszú távú gondolkodást beemelje a köztudatba, emellett figyelmeztessen arra: mi az, amit a jövő nemzedék kárára akarunk most elkövetni.
A köztársasági elnök külön hangsúlyozta, hogy a mostani világfórum a nyitónapján öt államfő, a zöld elnökök hálózatának öt tagja is részt vesz, valamennyien 10-15 perces nyilatkozatot tesznek. Szavai szerint példátlan, hogy a politika ilyen demonstratívan részt vesz egy tudományos fórumon. Sólyom László szerint a zöld elnökök hálózatához csatlakozott államfők főként azt tehetik, hogy nyomatékot, súlyt adnak egy-egy elképzelésnek.
„Minél többen csatlakoznak egy-egy ilyen megnyilvánuláshoz, annál nagyobb súlyt kap az adott kérdés, de a zöld gondolat is általában. Elnöki mandátumom idején, reményeim szerint, lesz még tudományos világfórum Budapesten; ha marad a kétéves menetrend, akkor 2009-ben. Akkor nem elképzelhetetlen, hogy a mostaninál nagyobb számban lesznek itt államfők, hiszen nagy az érdeklődés Brazíliától kezdve Japánig” – mondta.
Különösen hasznosnak nevezte, hogy a zöld elnökök hálózata csatlakozik egy ilyen jelentős tudományos eseménysorozathoz, mert a fórum és az elnökök találkozója kölcsönösen erősítheti egymás fontosságát. Sólyom László azt a reményét fogalmazta meg, hogy a budapesti World Science Forum olyan fogalommá válhat a tudomány területén, mint amilyen Davos a világgazdaság tekintetében.
