Az informatikának fel kell értékelődnie Magyarországon
Míg Magyarországon az informatikai infrastruktúra kiépíté-se zajlik, az EU régeb-bi tagjai már a meglévő erőforrások jobb kihasználására, optimalizálására összpontosíthatnak – mondta Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója, akit helyezésünk értékelé-sére kértünk.
Ha lépést akarunk tartani, akkor az infor-matikának nálunk is fel kell értékelődnie. Az ország versenyké-pességét nagymér-tékben befolyásolja a jól működő elektroni-kus ügyintézés, és ezen a téren nagy a lemaradásunk. A közszférában elengedhetetlen az e-kormányzati rendszerek széles körű kiépítése.
Nem elég egyszerűen számítógépesíteni a közigazgatást, és interneten elérhetővé tenni a szolgáltatáso-kat. Az állampolgárok olyan szintű ügyfél-szolgálatot várnak majd el a közigazga-tástól is, amilyet internetes vagy telefonos bankjuknál, vagy akár telefon-szolgáltatójuknál megszoktak: gyors, barátságos, rugalmas és professzionális színvonalú ügyinté-zést. Ezért szemlélet-váltásra, a hivatalok működési mechaniz-musainak átalakítá-sára is szükség van.
Ez a változás már javában zajlik az üzleti világban, ahol a verseny ezt megkö-veteli; elsősorban a magyar kis- és középvállalatokat állítva nagy feladat elé, amelyek csak megfelelő IT-háttérre támaszkodva vehetik fel a versenyt az uniós konkurenciával.
Magyarország 30. a hatvanöt országot felvonultató listán.
Egy ország e-readyness mutatója az elektronikus üzleti környezet mércéje, olyan tényezők összessége, amelyek jelzik, hogy az adott piac mennyire kedvez az internet lehetőségeire építő megoldásoknak és vállalkozásoknak.
Erős középmezőny
Az idei jelentés szerint Európa vezeti ezt a rangsort. Az első helyen Dánia végzett, majd a második helyezett Egyesült Államok után Svédország, Svájc, az Egyesült Királyság, Finnország (holtversenyben Hongkonggal), Hollandia, Norvégia és Ausztrália alkotja a top 10-et. A tanulmány megállapítja, hogy Kelet-Közép-Európa országai között nagy különbségek mutatkoznak az e-felkészültség terén. Ez a régió ad otthont a gyorsan fejlődő piacok első vonalának, olyan országokkal, mint Szlovénia (27.), a Balti államok – Észtország (26.), Lettország (37.), Litvánia (40.) -, továbbá a Cseh Köztársaság (29.), Lengyelország (32.), Magyarország (30.) és Szlovákia (34.).
A skála másik végén olyan országok helyezkednek el, mint Azerbajdzsán (65.) és Kazahsztán (62.), amelyek 14 évvel azután, hogy kiváltak a Szovjetunióból még mindig kevés tényleges előrehaladást tudnak felmutatni az ICT szektor fejlesztésében.
Egyelőre még Kelet-Közép-Európa első vonalbeli országai sem tudtak felzárkózni a nyugat-európai államok e-felkészültségi szintjéhez: ez vonatkozik a szélessávú internet és a személyi számítógépek elterjedtségére éppúgy, mint a digitális infrastruktúra többi elemére. A számítógépek és a világháló használatában szerzett jártasság, valamint a jogi keretrendszer fejlesztése szintén olyan területnek számít, ahol a térség államainak többsége gyenge osztályzatot érdemel a régebbi EU-tagállamokhoz viszonyítva.
Az unió nyolc új tagjánál, valamint abban a két országban – Romániában (47.) és Bulgáriában (42.) -, amely várhatóan 2007-ben csatlakozik, a modern hírközlési szolgáltatások térhódítása leginkább a távközlési politikának és az EU-val folytatott szabályozói együttműködésnek köszönhető. Bár a szélessávú internet elterjedésében nagy a lemaradás, a mobil-előfizetők száma az olyan országokban, mint Észtország, Szlovénia és a Cseh Köztársaság nagyon erőteljesen nő; rövid idő alatt felülmúlta a vezetékes telefonszolgáltatás előfizetőinek számát, így a lakosság első számú beszédcélú kommunikációs eszközévé vált. Ezekben az országokban a mobilelterjedtségi értékek meghaladják Nyugat-Európa nagy részének hasonló mutatóit.
Kifinomult gyakorlat
Az EU új tagállamai közül több országnak már kifinomult e-kormányzati gyakorlata van. Észtország az e-felkészültség terén vezető helyen szerzett a régióban, s ez nemcsak a kommunikáció elterjedtségét tükrözi, hanem utal az e-kormányzat fejlesztésének proaktív voltára is. A 2001-ben bevezetett e-kabinet program célja például a kormányzati döntéshozás legmagasabb szinten való ésszerűsítése volt, és egy web alapú dokumentációs rendszer kialakításával járult hozzá az adminisztráció hatékonyságának növeléséhez.
A Cseh Köztársaság az infokommunikációs technológiák (ICT) fejlesztésére fordítható költségvetés és a mobilelterjedtség területén már csaknem felzárkózott a nyugat-európai országokhoz. A European Information Technology Observatory adati szerint az ország ICT-piacának értéke tavaly elérte a 6,8 milliárd eurót, s ezzel lehagyta Írországot (15.), ahol piac mérete 6,2 milliárd euró volt.
Az e-kereskedelem lassú növekedésén segíthet az innováció. Az EU nemrégiben közzétett Kelet-Európa Információs Társadalmainak Mérőszámai című kiadványa közli, hogy a régióban az Internet-felhasználók átlagosan 10 százaléka már vásárolt online módon. A hitelkártyacsalás — vagy az attól való félelem — az egyik legnagyobb akadálya az e-kereskedelem terjedésének, és a szakértők a régió több országát a hitelkártya-visszaélések forrásának tekintik.
Létezik azonban egy olyan helyi innováció, amely orvosolja ezt a problémát. A Magyarországon kifejlesztett és elsőként az ország fő hitelkártya-kibocsátójának tekinthető OTP Bank által évekkel ezelőtt bevezetett csalásellenes szoftver SMS értesítést küld a fogyasztóknak, valahányszor megterhelik a kártyájukat – így elősegítheti a régió igen alacsony hitelkártya-elterjedtségének növelését.
