Emlékszik még valaki a Betamaxra? A Sony videószabványa sokak szerint megelőzte technológiailag vetélytársát, az azóta szerte a világon elterjedt VHS-t. Az utóbbit támogató JVC és Matsushita azonban boldog-boldogtalannak eladta a gyártási licencet, míg a Sony önmagának akarta megtartani a Betamax-lejátszók piacát. Az eredmény közismert: a VHS tarolt, a Betamax nevét pedig csak szabványháborúkat elemző esettanulmányokban lehet fellelni.
Hasonló szabványháború készülődik a DVD utáni korszak lejátszójának pozíciójáért. A két versenytárs a Sony és a Philips által támogatott Blu-Ray, valamint a Toshiba, a Sanyo és a NEC által pártolt HD-DVD.
ADATTÖMEG. A DVD-hez és a CD-hez hasonlóan mindkét megoldás a standard, 120 milliméteres lemezeket használná. A DVD-hez képest a legfontosabb újítás abban áll, hogy nem 650 mm hullámhosszú vörös lézert használnak, hanem 405 mm hullámhosszú kéket, így ugyanakkora területről több adatot képesek leolvasni. Az egyrétegű HD-DVD 15 gigabyte réteget képes tárolni, míg az egyrétegű Blu-Ray lemez 25 gigabyte-ot. A rétegek számának növelésével azonban ez a kapacitás három-négyszeresére növelhető. Ezzel szemben a DVD egy rétegen csupán 4,7 gigabyte-nyi adat tárolására képes. Mindkét konstrukció adatátviteli gyorsasága lényegesen jobb a DVD-énél, és a Blu-Ray ebben is felülmúlja versenytársát.
A technológiai paraméterek azonban nem döntik el egyértelműen a harc kimenetelét – a résztvevők ezt már megtanulhatták a Betamax és a VHS történetéből. A DVD felhasználását segítő, hardver- szoftver- és tartalomszolgáltató cégeket egyesítő DVD Fórum például 2003 év végén a HD-DVD-t jelölte meg a DVD „hivatalos” utódjaként. „A támogatás mindig előny – kommentálja a tényt Tarcsi András, a Toshiba magyországi disztribútora, a Technotrade Rt. területi vezetője -, de a piac határozza meg egy formátum sikerét.”
|
A másolásvédelem is fontos kérdés: ismert a történet, hogy az azóta DVD Jonként elhíresült norvég programozó mintegy hobbiként megfejtette és feltörte a DVD másolásvédelmét. Az új védelmeket ezért még erősebbre tervezték. A Blu-Ray védelme dinamikus titkosítást tartalmaz, amely még az esetleges feltörés esetén is lehetőséget ad a titkosítási eljárás megújítására. Emellett a Blu-Ray lemezek egyfajta digitális vízjegyet is tartalmaznak majd, s ez megnehezíti a kalózkodni vágyók életét. A HD-DVD védelmi eljárásáról még nem sok került nyilvánosságra, a HD-DVD azonban közleményében azt állította, hogy erős és megújítható lesz, biztonsági foka pedig megegyezik majd a konkurens szabványéval.
A két lemez „filozófiája” abban is eltér, hogy mit enged meg a felhasználó számára. A „managed copy”, azaz annak lehetősége, hogy ellenőrzött feltételek mellett a lemez anyagát a számítógép háttértárára rögzítse a tulajdonos, a HD-DVD szabvány része. „A multimédia korában a felhasználó számára kevés lehet, hogy csak lejátszón, illetve televízión nézze meg a tartalmat” – véli Tarcsi. A Microsoft, amikor ősszel a HD-DVD mellett tette le a garast, a formátum előnyei közül elsősorban ezt a lehetőséget emelte ki, az alacsony gyártási költségek és az interaktivitás mellett. Ez utóbbit az iHD technológia szavatolja, amely magasabb színvonalú funkcionalitást és navigációt tesz lehetővé a használat során, például kép a képben rendszerrel egyszerre figyelhetjük a filmet és a rendezői kommentárt. A Microsoft következő operációs rendszere, a Vista a hírek szerint szintén támogatni fogja az iHD-t.
Ezekben lehetőségekben a Blu-Ray tábor is lát fantáziát. A HP például javaslatot tett a Blu-Ray mögött álló cégeknek, hogy a „managed copy” a Blu-Ray szabványba is kerüljön be – annak érdekében, hogy az új lejátszó valóban be tudjon épülni egy otthoni digitális szórakoztató központba. Az iHD helyett pedig a mobiltelefonokban és hálózati alkalmazásokban is előszeretettel alkalmazott Java programnyelven alapuló BD-Java technológia mellett törnek lándzsát.
BIZONYTALAN FILMESEK. A nagy filmstúdiók egyelőre megosztottak abban a kérdésben, hogy melyik szabványt támogassák. A filmforgalmazók két tábora nagyjából kiegyenlített erőviszonyokat mutat. A legtöbben azonban kivárásra játszanak, az ígért tartalomtámogatás ugyanis egyik esetben sem kizárólagos. Ezenfelül van olyan forgalmazó is, aki azt deklarálta: filmjei mindkét formátumban elérhetők lesznek. „Azt, hogy egyes stúdiók melyik formátumot látnák szívesebben, sokszor jobban függ a tulajdonosi körtől, mint magától a formátumtól” – ad hangot véleményének Tarcsi András.
Az előrelépés várhatóan nem csak a szórakoztatóiparban érezteti majd hatását. A digitális fényképezőgépek, kamerák, hangrögzítő eszközök terjedésével exponenciálisan nő az adatözön. „Az egyre nagyobb kapacitású merevlemezek adatainak mentése, visszaállítása az eddigieknél nagyobb kapacitású, olcsó médiumot igényel: ha kisebb helyigénnyel, alacsonyabb költséggel tárolhatók az adatok, az újabb lökést adhat az egész iparágnak” – mutat rá a Technotrade területi igazgatója.
A játékkonzolok újabb terepet nyújtanak az új adathordo-zóknak. A Microsoft új játékgépében, az XBox 360-ban a tervek szerint HD-DVD meghajtó lesz; de egyelőre szinte biztos, hogy a kezdeti modellek még csak DVD-lejátszót fognak tartalmazni. A Sony mint a Blu-Ray fő fejlesztője viszont a saját szabványát részesíti előnyben: a PlayStation 3 specifikációjában Blu-Ray meghajtó szerepel.
Habár a Sony és a Toshiba között időről időre folynak egyeztetések, még kérdés, hogy mi lesz a szabványháború kimenetele. „A szabványok sokfélesége összezavarja a fogyasztót – ecseteli Tarcsi András. – A vélt és valós előnyök összecsapása kiegyenlített erőviszonyok esetén, vagy végtelen állásháborúba torkollik, vagy univerzális eszközök megjelenéséhez vezet.”