Hermann Nitsch a hatvanas évek elején indult, bécsi akcionizmus néven elhíresült képzőművészeti irányzat meghatározó alakja. Pályatársaival, Günter Brusszal, Otto Mühllel és Rudolf Schwarzkoglerrel együtt a festészet hagyományos határainak áttörésére törekedett: a csoport felkavaró, a közönség érzékeit intenzíven megszólító akciói vizuális tabukat romboltak, és a művészi önkifejezés új formáit keresték.
Nitsch olyan sokszereplős összművészeti alkotást akart létrehozni, amely egyfajta naturális ritus révén hat: állatok keresztre feszítése révén, majd bensőjükben való turkálással, vérük locsolásán át, dübörgő zene és borozás és misézés a megtisztulás lépései szertartásain. Nitsch a 70-es évkben megvásárolt egy barokk kastélyt és azóta is ott rendezi többnapos rítusait. A következő előadásra – a 122-re – 2005 november 19-én, egyébként a bécsi Burgtheaterben kerül sor.
Magyarországon a mester 1999 nyarán a Kiscelli Múzeumban rendezett tárlatával borzolta a kedélyeket, amelyen az elhíresült hatnapos “orgia-misztérium színház” dokumentumait és relikviáit mutatta be a Fővárosi Képtár. Előbb a katolikus egyház, majd – miután a kulturális minisztérium egyházügyi helyettes államtitkára a kiállítás betiltását követelte – más egyházak és szervezetek is tiltakoztak a kiállítás ellen.
A kiállítás ideje alatt a múzeumban hatszor volt bombariadó, az igazgatót halálosan megfenyegették, a zárónapon pedig az egyik látogató provokatív szándékkal megrongálta az egyik műtárgyat.
A június 2-án, 19 órakor Hermann Nitsch jelenlétében a Ludwig Múzeumban bemutatásra kerülő „ORGIA MISZTÉRIUM SZÍNHÁZ. tanulmányok tézisek kísérletek” című kötet Adamik Lajos válogatásában és fordításában, először nyújt magyar nyelven betekintést Nitsch elméleti munkásságába.