Lift a palotákban
890 palota, közel 1,5 millió összegyűjtött műtárgy, 1 millió építőmunkás keze nyoma – ez nem más, mint Peking leglátványosabb műemléke, a Tiltott Város (azaz az egykori Császári Palota). A világ legnagyobb épen maradt palotaegyüttesének a bejárására nemhogy egy nap, de még egy hét sem elegendő. A Peking központjában fekvő palota, amely a XV. század elején épült, a Ming- és Csing-dinasztia császárainak, összesen 24 uralkodónak volt az otthona. Elnevezése onnan ered, hogy közel ötszáz éven keresztül közember ide nem tehette be a lábát, a külvilágtól pedig bíborvörös falak, őrtornyok és vizesárkok védelmezték.
Az idén Pekingbe utazó turisták különösen szerencsésnek érezhetik magukat, hiszen az eddigi 30 ezer helyett már 400 ezer négyzetméternyi területet járhatnak be. Az UNESCO Világörökségi listáján is szereplő műemléket az olimpia kedvéért felújították (például egyes csarnokokhoz liftet építettek, eredeti anyagokkal restaurálták), melynek munkálataira átszámítva több mint 9 milliárd forintot költött a kínai kormány.
Díszes tetőszerkezet a Tiltott Városban (fotó: MTI)
A történelem árnyékában
A vérbe fojtott 1989-es diáktüntetések kapcsán elhíresült Tienanmen tér (Mennyei Béke kapuja) még ma is tabunak számít Kínában. Az évforduló környékén mindig erős a jelenlét, az olimpia idején pedig külföldi tudósítók is csak előzetes engedéllyel és kísérővel dolgozhatnak. Ráadásul a Tienanmen térre vezető aluljárókban és a nagyobb bejáratoknál biztonsági ellenőrzőpontokat állítottak fel, éjfél után pedig elzárják a teret a turisták elől.
A Tienanmen tér – amelynek megtekintését érdemes összekötni a Tiltott városéval, ugyanis a kettő egymásból nyílik – Kína és Peking legfontosabb látnivalójának és szimbolikus központjának számít. A világ legnagyobb (440 ezer négyzetméter) terének az északi oldalán áll a Kína jelképének számító Mennyei Béke Kapuja, amelynek tetejéről 1949-ben Mao Ce-Tung kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot. A névadó, XV. századból származó kapu, amelyet még ma is az egykori kínai vezér gigászi portréja ékesít, választja el a teret a Tiltott Várostól. Többek között a tér ad otthont az Országos Népi Gyűlés (a kínai Parlament) épületének, a Történeti Múzeumnak, a Népi hősök emlékművének, valamint a Mao mauzóleumnak, amely előtt rendszerint hatalmas sorok kígyóznak.
Olimpiai hangulat a Tienanmen téren (fotó: MTI)
A császárok is itt pihentek
A kertészet szerelmeseinek mindenképpen érdemes felkeresni a belvárostól 12 kilométerre fekvő Nyári Palotát, amely tavaival és kertjeivel a kínai kertészeti szépségekből nyújt ízelítőt. Az épületegyüttes gyöngyszemei a mesterségesen kialakított Kunminghu tó (a Hatalmas fényesség tava) és a faragott Képes folyosó – mindkettő páratlan a maga nemében. Míg az előbbit a pekingi nyugati körzetek patakjainak összegyűjtésével alakították ki, addig az utóbbi 728 méterével a világ leghosszabb kerti sétafolyosójának számít. A nevét onnan kapta, hogy a mennyezetét közel 8 ezer különböző jelenet díszíti.
legyen ön is fn tudósító!
Járt már Kínában vagy kint tartózkodik most az olimpia idején? Ossza meg élményeit az FN olvasóival! Töltse fel fotóit, videóit az FN Tudósítóba!
Aki viszont a kínai építészet iránt vonzódik, minden bizonnyal lenyűgözőnek találja a tibeti és mandzsu stílusú épületeket, melyekből a mai építészek is ihletet merítettek, például Peking új repülőtéri termináljának (T3) a várócsarnokában kialakított belső kert a Nyári Palota stílusát követte.
Pincsi helyett panda
Pekingben járva az állatkertet sem szabad kihagyni, amelynek 90 hektáros területén több mint 640 féle állatot láthatnak a turisták. Sőt olyan különleges állatok is várják az odalátogatókat, mint a mandzsúriai tigris, a tibeti jak és a szecsuani panda. Egy pandavédő szervezet az ötkarikás játékok idejére nyolc óriáspandát küldött az állatkertbe, melynek vezetősége azt reméli, hogy az olimpiai felhajtást kihasználva felhívhatják a figyelmet a kihalás szélén álló állatfaj védelmére. Az állatkerthez egy hatalmas akvárium is tartozik, amely a világ legnagyobb szárazföldi akváriuma, az arénájában pedig fóka- és delfinshow-val szórakoztatják a turistákat.
A Nagy Fal valójában különböző korokban épült falszakaszok összessége (fotó: MTI)
Az űrből is látható
A fővárostól 70 kilométerre fekszik a Kínai Nagy Fal, amelyről sokaknak David Copperfield illuzionista „átgyaloglós” trükkje juthat az eszébe. Az erődítményrendszert, amelyet csaknem 2500 éven keresztül építettek, a Föld leghatalmasabb építményeként tartják számon, és 2007-ben beválasztották a világ 7 új csodája közé. A közel 6500 kilométer hosszú, hegyen-völgyön át kígyózó védőfal és erődrendszer Kína szimbólumának számít.
A legenda szerint a munkás életébe került, ha akkora rést hagyott a kövek között, hogy befért oda egy vékony fapálca. A Nagy Falat azonban a helyi lakosok és a turisták egyaránt pusztítják: míg a környékbeliek olcsó építőanyag céljából, addig a külföldiek emléktárgyként visznek magukkal kisebb-nagyobb faldarabokat.
egy kis etikett turistáknak:
– Nyilvános helyen 2006 óta tilos a köpködés
– Kínában nem szokásos a kézfogás, ám ha mégis erre kerül a sor, akkor legfeljebb három másodpercig tartson
– A névjegykártyát mindig két kézzel kell átvenni, majd ezután illik megszemlélni, tisztelettel kezelni
– A pálcikával tilos mutogatni, játszadozni, beleszúrni az ételbe. Étkezés után az asztalon lévő kis tartóba vagy az asztalra kell letenni, a tányérban párhuzamosan hagyva ugyanis szerencsétlenséget jelent
– Tilos négy ajándéktárggyal érkezni vendégségbe, mert a 4-es szám halált jelent
– A kínaiak – főleg 30 év felett – tartózkodóan öltözködnek, ruházatukat a sötét és a pasztell színek uralják. A városban a farmernadrág vagy szoknya, valamint a póló vagy ing jellemzi az általános viseletet
– Nem szabad a vécépapírt a vécébe bedobni, hanem azt a külön erre kialakított kosárba kell dobni
(Aki bővebben szeretne tájékozódni Kína látnivalóiról, azoknak a Reader’s Digest kiadó Kína kincsei című albuma igazi virtuális utazást kínál: 400 fénykép segítségével akár a fotelben is ülve végigjárhatjuk az ország több mint 340 legendás műemlékét.)
