Areálbérek 3,5 százalékos emelését kívánják elérni jövőre a szakszervezetek, de ezt nem biztosítja a kormányzati oldal által javasolt 6 százalékos, illetve a munkaadói érdekképviseletek részéről tett 5-6 százalékos bruttó béremelési ajánlat.
Hódi Zoltán, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT)szakbizottságának munkavállalói szóvivője az MTI-nek elmondta szakbizottság csütörtöki ülésén ezért a szakszervezetek több olyan javaslatot tettek, amelyek kedvezőbb szja-szabályokkal javítanák a bruttó bérek nettó tartalmát, így a reálbér-szintet.
Hódi Zoltán elmondta: a kormányzati oldal egy jövedelempolitikai megállapodás keretében tartotta megoldhatónak az álláspontok közelítését. A szakszervezetek szerint egy ilyen megállapodásnak tartalmaznia kell a munkaidő-csökkentést is, így például azt, hogy jövőre december 24. már munkaszüneti nap legyen.
A szakszervezetek 2004-re legalább 55 ezer forintos minimálbért tartottak szükségesnek, a munkaadói oldal a jelenlegi 50 ezer forint fenntartását javasolták. A kormányzati oldal várakozó álláspontra helyezkedett, a szociális partnerek alkuja alapján foglal majd állást a kérdésben – jegyezte meg Hódi Zoltán.
A szakszervezetei szóvivő rámutatott: legalább 55 ezer forintos minimálbért kellene elérni ahhoz, hogy ebben a jövedelemkategóriában 1 százalék körül javuljon a reálbér az szja-szabályok miatt. A szakszervezetek továbbra is azt javasolják, hogy minél alacsonyabb bruttó béremelés garantálja a szükséges reálbérpozíció-javulást.
Ehhez viszont kérték a hideg étkezésnél négyezer forintra, meleg étkeztetésnél nyolcezer forintra emelni az adómentes munkaadói hozzájárulást. A kis összegű adómentes kifizetéseknél az igen alacsony 500 forintos értékhatár emelését, a természetbeni juttatásoknál az adókedvezmény fenntartását.
Nem tartják elfogadhatónak, hogy megszűnjön a társadalombiztosítási járulék adókedvezménye, illetve nőjön az egészségügyi hozzájárulás mértéke. “Számításaink szerint a kormányzat, illetve a munkaadók által javasolt bruttó béremelési mérték a jelenleg ismert szja-szabályok alapján több jövedelemkategóriában a reálbérek csökkenését jelentené” – mutatott rá Hódi Zoltán.
Az Azahriah-jelenségnél már csak a róla készült „dokumentumfilm” szürreálisabb
Megnéztük Mazzag Izabella műfajilag nehezen besorolható filmjét az első magyar szupersztárról. Mi vagyunk Azahriah – kritika.