Nem helyben kell keresni az emelés okát – mellékelt februárban rövid mentegetődzést a 20 százalékkal megemelt lakbérszámlájához az egri önkormányzat. Arról nincs hír, hogy az egriek vagy a hasonló helyzetben lévő szegediek hány százalékét nyugtatta meg a felelősségáthárítás, főleg mivel további, immár saját hatáskörben eldöntött emeléssel is szembe kell nézniük. Szegeden például egy korábbi döntés szerint 2007-től 2010-ig több lépcsőben a kiinduló érték háromszorosára nő a nettó lakbér.
Bérlakás-politika
A bérlakásban élők ugyan már az új áfatörvény elfogadása és a lakbér áfájának bevezetése, azaz tavaly november óta trenírozhatták magukat a változásokhoz, ám a tehernövekedés a kissé bonyolult metódus miatt csak január végén kapott nagyobb figyelmet. Ráadásul – bár a Figyelő által megkérdezett valamennyi helyhatóság, illetve önkormányzati vagyonkezelő cég szembesült a problémával – komoly eltérések mutatkoznak a tekintetben, hogy az elméleti 20 százalékos lakbérdrágulás ténylegesen milyen arányban jelenik meg a bérlők számláin.
A lakbéráfa érdekes adaléka az országos bérlakás-politikának, nem mondható ugyanis, hogy ezzel különösebben ösztönöznék a tulajdonból bérlésre váltást, ami amúgy prioritás lenne. Ma már az önkormányzati bérlakások az országos lakásállománynak csak körülbelül a 4 százalékát teszik ki, ám a magánkézbe adás folyamata ezzel együtt sem zárult le.
Kevés a bérlemény
Bár Szegeden nemcsak eladnak – az önkormányzat az elmúlt években mintegy 200 új garzonnal, valamint használt panellel bővítette portfólióját – az országos tendencia mégis egyértelmű. Újak lényegében nem épülnek, és így a magánkiadásokkal együtt jelenleg összesen 9 százalékra rúgó bérlakás-állomány előreláthatólag tovább veszít súlyából.
Átadott bérlakások Pécsett (fotó: MTI)
Eközben Nyugat-Európában átlagosan 35-40 százalékon áll ez a ráta, s ezen belül 15 százalék körüli a szociális bérlemények aránya. A kevés hazai bérleti lehetőség nemcsak szociális szempontból okoz gondot, hanem gátolja a mobilitást is, végső soron rontva az ország versenyképességét. Nem beszélve arról, hogy újak tömeges építése mentőöv lehetne a visszaeséssel küszködő építőiparnak, és könnyítené a fiatalok lakáshoz jutását is.
Erőtlen próbálkozások
A szakértői becslések 150 és 250 ezer közé teszik a piacról hiányzó bérlakások számát. Próbálkozások az Orbán-kormány és az első Gyurcsány-kabinet idején is voltak a helyzet megváltoztatására, ám ezek meglehetősen erőtlenek maradtak. A 2005 végén meghirdetett Bérlakás Hitelprogram keretében 900 millió forint hosszú lejáratú hitelből mintegy 70 bérlakás és egy idősek otthona épült, miközben a Magyar Fejlesztési Banknál 60 milliárd forintos hitelkeret áll rendelkezésre.
Pedig a megfelelő, stabil támogatási rendszer elősegítheti, hogy az eddig szinte kizárólag értékesítendő lakásokat építő befektetők ilyen irányban bővítsék kínálatukat. Egyelőre nagyítóval kell keresni az olyan sikeres projekteket, mint a XIII. kerületi magán- és önkormányzati fejlesztések.
(Bővebben erről a témáról a Figyelő legújabb számában olvashat.)
