A szudáni hatóságok – elmondásuk szerint – azonosították az Egyiptomban elrabolt külföldi turisták és egyiptomi kísérőik tartózkodási helyét, de nem terveznek katonai mentőakciót a túszok biztonsága érdekében. A Reuters hírügynökség értesülései szerint a szudániaknak naprakész híreik vannak a túszok állapotáról. „Százszázalékos bizonyossággal állíthatjuk, hogy az elrabolt turisták jól vannak, a túszok és a túszejtők mozgását pedig tisztes távolságból folyamatosan nyomon követjük” – hangsúlyozta a szudáni külügyminisztérium egyik illetékese. A szudáni hatóságok értesülései szerint az elrabolt külföldiek jelenleg az egyiptomi-szudáni-líbiai határ közelében levő senki földjén tartózkodnak.
A Gilf al-Kebir térség egyre népszerűbb a turisták körében (fotó: MTI)
Az elrabolt turisták között öt német, öt olasz és egy román állampolgár van. A 11 európai turista és 8 egyiptomi kísérőjük (két sofőr, négy idegenvezető, egy határőr és az utazási iroda tulajdonosa) egy szafarin vettek részt Egyiptom délnyugati részén, és a barlangfestményeiről híres Gilf al-Kebir fennsíkra igyekeztek. Az emberrablóknak, akik az egyiptomi hatóságok szerint szudáni vagy csádi banditák, nincsenek politikai követeléseik, viszont 15 millió dolláros váltságdíjat követelnek a túszokért.
Lanyhuló biztonság?
Az emberrablás arra hívja fel a figyelmet, hogy Egyiptom biztonsági hálózatán (elsősorban az országhatároknál) repedések mutatkoznak, ám ez nem előszele a kormányellenes iszlamisták turisták elleni merényletek visszatérésének – állítják közel-keleti elemzők. A túszejtők váltságdíjat követelnek, azaz nincsenek politikai igényeik, mint a korábbi, turisztikai helyeken elkövetett merényleteknek (például Luxorban, Dahabban). Bár Egyiptomban a turisták által látogatott részek (elsősorban a Nílus-völgye mentén) biztonságosak, a helyi utazásszervezők szerint azonban a bűnözés a biztonsági erőktől távolabb eső térségekben nem számít ritka jelenségnek.
A Gilf al-Kebir térsége (az A-jelzés) /forrás: Google Map/
Az emberrablásra Afrika szarva térségében viszonylag gyakori jelenség, például Jemenben. Idén februárban azonban az al-Kaida észak-afrikai szárnya Tunéziában ejtett foglyul turistákat, ám váltságdíj helyett iszlamisták szabadon bocsátását követelték. „Az mindenesetre már most biztos, hogy ha nem végződik békésen az emberrablás, és a túszok életébe kerül, akkor annak komoly kihatásai lesznek az egyiptomi turizmusra” – nyilatkozta Musztafa al-Szajíd, a Kairói Egyetem politikatudományi professzora a Reuters hírügynökségnek
Ahová a turisták tartottak
Kairótól 885 kilométerre fekszik az igen nehezen megközelíthető Gilf al-Kebir térség, amely egy hatalmas mészkő és homokkő fennsík. Egyiptom többi részétől kiterjedt homokdűne-tenger választja el, amelyet völgyek (vádik) és kiszáradt folyómedrek szabdalnak. A fekete sziklafalak és a homokdűnék látványa az utóbbi időben egyre több turistát csábított a sivatagba. A Gilf al-Kebir térségben elsősorban nomád törzsek mozognak, amelyek Líbiából, Szudánból és még Csádból is belépnek az egyiptomi területre, s csempészettel, és újabban emberrablással is foglalkoznak. A kalandtúrázás azonban komoly biztonsági előkészületeket igényel: a katonai hatóságoktól kell engedélyt szerezni az expedícióhoz, a turistacsoportokat pedig biztonsági őrnek kell kísérnie. A sivatagi terepjárókon lebonyolított túrák körülbelül 12 napot vesznek igénybe.
A vádikat számos barlang szegélyezi, amelyek falait tízezer éves kőkorszaki barlangképek díszítik. A Gilf al-Kebir térség egyik nevezetessége – ahová az elrabolt turisták is tartottak – az „úszók barlangja”, amelyet Almásy László, magyar származású Afrika-kutató fedezett fel 1933-ban. A barlang elnevezése onnan ered, hogy a falain megörökített alakok úszni látszanak.
