Az Ön által vezetett Kormányközi Klímaváltozási Bizottság (IPCC) elnyerte a Nobel-békedíjat. Mire használják fel az elismeréssel járó összeget?
A díjjal járó összeg 800 ezer dollár, melynek nagy részét az olyan, fejlődő országokban tevékenykedő fiatal tudósok munkájának segítésére fordítjuk majd, akik számára a kutatáshoz nem áll rendelkezésre megfelelő infrastruktúra. A pénzösszeg pontos elosztásáról a budapesti klímakonferencia mai és holnapi ülésein hozunk döntést.
A díjat elnyert testületnek több magyar kutatója is van. Milyen tapasztalatai vannak a magyarországi klímavédelmi tevékenységről?
Mind a magyar kormány, mind pedig a magyar tudományos testületek elkötelezettek voltak a Kormányközi Klímaváltozási Bizottság munkáját illetően, néhány magyar kutató személyesen is részt vállalt a testület tevékenységéből. Nagyon hálásak vagyunk azért a sok segítségért, amelyet a magyaroktól kaptunk.
A bioüzemanyag felhasználásához a környezetvédők nagy reményeket fűztek, ugyanakkor ennek előállításához olyan növények szükségesek, melyeknek tartós hiánya akár éhínséghez is vezethet. Ön szerint mi erre a megoldás?
A bioüzemanyagoknak sokféle válfajuk van, természetesen vannak olyan megoldások, melyek élelmiszerként használatos terményeket igényelnek, és ezek hosszú távú használatának valóban negatív következményei lehetnek. Más típusú bioüzemanyag előállításához azonban olyan növények szükségesek, amelyek az élelmiszerként termesztett társaiknál sokkal szélsőségesebb környezetben is megteremnek. Ezek a dízelhez hasonló üzemanyag előállítására alkalmasak és nem jelentenek veszélyt az élelmezésre.
Az IPCC jelentése megállapítja, hogy egyértelműen az ember felelős a klímaváltozásért, és hogy az akkor is bekövetkezik, ha holnaptól már egy molekulányi üvegházhatású gáz sem kerül a levegőbe. Valóban ilyen súlyos a helyzet?
Valóban nagyon súlyos helyzettel állunk szemben, hiszen ha ebben a pillanatban abbahagynánk minden környezetszennyezést, az éghajlatváltozás még akkor is több évtizeden át tovább folytatódna. Ha nem teszünk lépéseket rögtön, a probléma súlyosbodni fog, ezért kell mihamarabb megállítani a káros és felesleges kibocsátást. Ha ez sikerül, két vagy három évtized múlva már érezhető lesz a pozitív hatás.
Rádzsendra Pacsauri a Magyar Környezetvédelmi Minisztérium meghívására érkezett Budapestre az Éghajlatváltozás: tudomány és politika címmel rendezett fórumra (fotó: MTI/EPA)
A klímaváltozást ne egy sima lineáris egyenesként képzeljük el, vannak viharok, árvizek, hőhullámok és számos extrém időjárási esemény, ezek száma és intenzitása növekedni fog a jövőben, ha nem sikerül csökkenteni a káros kibocsátást.
Kína és India szintén nagy káros-anyag kibocsátó. Hogyan lehet rávenni a környezetvédelmi együttműködésre ezen országokat?
Először a fejlett országoknak be kellene bizonyítaniuk, hogy tesznek valamit a klímavédelemért, eddig nem mutattak megfelelő együttmőködési szándékot. Ha majd a fejlett országok eljutnak odáig, hogy eredményeket érnek el, akkor bizonyára a fejlődő országok is megtalálják a módját annak, hogy bekapcsolódjanak a környezetvédelembe.
Több fórumon a dél-amerikai esőerdők kiirtásának megállítását szorgalmazzák, ugyanakkor ezen országok számára a fák kivágása fontos megélhetési forrást jelent. Ön szerint mennyire hajlandók a fejlett országok, illetve a multinacionális nagyvállalatok nagyobb anyagi áldozatokat hozni a kieső bevétel pótlására?
A fejlett országok eddig nem hoztak különösebb áldozatokat, de azzal sem értek egyet, hogy a fejlődő országoknak nincs más választásuk mint a természeti erőforrások elpusztítása. Sokat segítene, ha a fejlett országok a környezetvédelemre fordítható pénzügyi alapot szolgáltatnának a fejlődő országoknak. Ez lehetővé tehetné, hogy elinduljon egy folyamat.
Mindenképpen a fejlett országoknak kell megtenniük az első lépést, hiszen ők a leginkább felelősek a klímaváltozás kialakulásáért. Ezt olyan egyszerű lépésekkel lehet kezdeni mint az autó-, a gáz – és a villanyhasználat csökkentése.
Mely országot tartja a legklímatudatosabbnak a világon?
Nagyon nehéz lenne egyetlen országot kiemelni, de Németország és Japán klímatevékenysége lenyűgöző. Ha az éghajlatváltozás hatásait nézzük, a kis szigetek és az alacsonyan fekvő vidékek lakosai a legtudatosabbak, az ő életük, mindennapi környezetük közvetlenül ki van téve a klímaváltozás hatásainak.
Mennyire segítheti a Nobel-békedíj a klímaváltozás tudatosulását, a probléma ismertebbé válását, esetleg eddig tapasztalt-e már pozitív irányú változást?
Meggyőződésem, hogy az emberekhez máris több információ jutott el a környezetvédelemmel kapcsolatban mint amennyi a Nobel-békedíj elnyerése nélkül lehetővé vált volna.