Franciaország és Németország által szorgalmazott uniós adó- és társadalombiztosítási terveket szellőztetett meg a brit The Independent brüsszeli forrásokra hivatkozva. A lap úgy vélte, ez végképp lehetetlenné tenné, hogy London valaha is csatlakozzon a közös pénzrendszerhez.
A terv egységes “gazdasági kemény magot” teremtene az EU-ban, s ez “messze túlmegy a Westminsterben valaha is fontolóra vett lehetőségeken”. Az egységes EU-fizetőeszköz, az euró bevezetését ellenző brit politikusok pontosan azzal érvelnek, amiről a The Independent most hírt adott, vagyis azzal, hogy a valutaunió magával hozza a nemzeti adó- és társadalombiztosítási rendszerek beolvasztását is a Londonban szinte minden politikai erő által elvetett “föderalista Európába”.
A német pénzügyminisztériumban csütörtökön “spekulációnak” minősítették a brit lap értesülését, hogy az EU-ban, a közös pénz 1999-es indulása után, közös kalapba gyűjtenék az adókat és a társadalombiztosítási befizetéseket is. Párizsban még határozottabban reagáltak: Franciaország és Németország nem dolgozik közös adó- és társadalombiztosítási rendszeren – mondták.
Ha a politikai viták nem is, a legfrissebb statisztikák kedveznek a monetáris unió előkészítésének. Az egyik legkényesebb feltétel teljesítése, az infláció leszorítása, jó úton halad Európában. A jelek szerint nem csak az élcsapat, hanem a kedvezőtlenebb helyzetű országok erőfeszítései is eredményesek voltak, bár ez utóbbiak még messze vannak a Maastrichtban megfogalmazott kritérium elérésétől, miszerint az euróhoz csatlakozó országokban az infláció legfeljebb 1,5 százalékkal haladhatja meg a három legjobb ország átlagát.
Az EU történetének legkisebb tizenkét havi inflációját mérték tavaly novemberben: a tizenöt tagország átlagában 2,2 százalékot. Egy évvel korábban még 3 százalékos EU-átlagot jegyeztek fel az előző 12 hónapról – derül ki az Eurostat közzétett jelentéséből. A 7,7 százalékos Görögország kivételével lényegében valamennyi EU-országban maximum 3 százalék körül alakult a mutató, Spanyolországban volt csak 3,2, Portugáliában pedig éppen 3 százalék; mindenütt másutt 3 (sőt, hat tagországban 2) százalék alatt maradt az infláció.
A legjobb bizonyítvánnyal ismét a svédek és a finnek dicsekedhetnek: Stockholmban mínusz 0,3 százalékos “negatív inflációt” jegyezhettek fel; a második legjobb Helsinki 0,7 százalékkal. A “két százalék alattiak klubjában” még Németország (1,4), Franciaország (1,6), Írország (1,9) és Luxemburg (1,9) található, Ausztria, Belgium, Hollandia és Dánia pedig 2,5 százalékon belül tudott maradni. Olaszországban első ízben szorították 3 százalék alá az inflációs rátát (2,8 százalékra), és még az uniós átlagból messze kilógó Görögországban is feltűnő javulás figyelhető meg az októberi 8,3 és a szeptemberi 8,5 százalékhoz képest.
Nemzetközi összehasonlításban az EU-országok fontosabb vetélytársai közül Japánban 0,1, Svájcban 0,7 százalék volt az infláció.
