Egyes becslések szerint a GDP több mint 30 százaléka képződik a feketegazdaságban. A Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) a feketézők ellen évi 19 ezer eljárást kezdeményez, s több milliárd forintos bírságot szab ki. A várhatóan jövő januárban életbe lépő jövedékiadó-törvény új frontot nyit az illegálisan üzletelők ellen, átütő sikere azonban kérdéses.
Erős eltolódások tapasztalhatók a hazai feketekereskedelem összetételében, a jövedéki termékeket illetően. Évek óta stagnál a dohány, és csökkenőben van a szesz aránya, de változatlanul kiugró a kőolaj és származékainak feketeforgalma. A szesz a piacokról – a rendszeres ellenőrzések révén – többé-kevésbé eltűnt. Nyílt utcán már nem árusítanak dohánytermékeket sem, táskából azonban továbbra is kínálják a füstölnivalót.
Fehér Károly ezredes, a VPOP jövedéki főosztályának vezetője szerint a feketeszférát nem lehet megszüntetni, legfeljebb kezelhető méretűvé tenni. Ez a szeszt illetően már elérhető közelségbe került, miután az év elejétől központosították az ellenőrzést. A szeszfőzdék rendszeres kontrollálása mellett a jövedéki főosztály energiájának nagy részét az alapanyag útjának, a késztermék szállítási útvonalának és a felhasználók személyének figyelemmel kisérésére köti le. Mivel a vámosok adják ki az adómentesítést, pontosan nyomon tudják követni, hogy a megfelelő módon használták-e fel a finomszeszt, vagy pedig szeszes italt állítottak elő belőle. Ez az ellenőrzési technika már rövid távon is sikert hozott, hiszen az első félévben a finomszesz importja tizedére esett vissza a tavalyihoz képest, s a belföldi beszerzés visszaesése is megközelíti a 40 százalékot. Ennek nyomán összességében mintegy 30 százalékkal csökkent e szegmens feketepiaci részaránya. A főosztályvezető szerint néhány éven belül elérhető a fejtett országok szintje, ahol csak egy-két százalékos a szesz illegális piaca.
A hatóság kiemelten figyeli az illegális házi pálinkafőzést is: az elkövetkező időszakban az eddiginél keményebben ellenőrzik az úgynevezett pálinkafőző gócpontokat Bács-Kiskun megyében, valamint a szabolcsi, és a nógrádi régióban. A jövedéki termékekkel foglalkozó vámtisztek az év első felében 1817 váratlan ellenőrzést tartottak, amelynek során 100 ezer liter finomszeszt, és 110 ezer liter szeszes italt foglaltak le.
A vám- és pénzügyőrség jövedéki főosztályán az eddigi hétszáz fő helyett ezren dolgoznak majd jövőre, s közel egymilliárd forintot kapnak az új feladatok ellátására. Így – az idén bevezetett új felderítési eljárásokat kibővítve – számítógép segítségével követik nyomon az importalapanyagokat felhasználó vállalatok termelési és értékesítési adatait, s ezt összevetik adóbevallásukkal. Amennyiben eltérést tapasztalnak, azonnali ellenőrzés következik.
Januártól – a vámkommandóhoz hasonlóan – egy 40-50 fős úgynevezett jövedéki mobil egységet hoznak létre, amely rajtaütésszerű ellenőrzéseket végez majd. Ezenkívül központi irányítással ellenőrzik az okmányok hitelességét, az alapanyagok és a késztermékek szállítási, illetve értékesítési útvonalát, továbbá a gócpontokat és a határátkelőket.
A kialakult helyzet orvoslásával kapcsolatban megoszlanak a vélemények. A dohány- és a szeszgyártók pozitív változásokat remélnek a jövedékiadó-törvény megszületésétől. Egyöntetűen úgy vélik, hogy a jogszabály alkalmazásával visszaszorítható a feketegazdaság. Több tizmillió forintot fordítanak az átállásra, abban a reményben, hogy az új szituáció jelentős bevételnövekedésre ad lehetőséget. (Jelenleg becslések szerint az illegális piaci szereplők a legálisan működő cégek nyereségének százszorosát érik el.) A szakma elégedett lenne, ha az új törvény révén két-három év alatt 10-15 százalékra csökkenne a feketeszféra. Más szakértők szerint azonban a jövedékiadó-törvény rövid távon nem hoz lényeges változást: közvetlen hatását először csak az ezredfordulót követő években lehet majd érzékelni.
Sok tényező együttes hatásaként folyamatosan csökkenhet a feketegazdaság részaránya, és ebben természetesen az életszínvonal alakulása is szerepet fog játszani – állította Gáspár Szilvia, az Agrárrendtartási Hivatal tanácsosa. Szerinte a jövedékiadó-törvény betartatása önmagában véve továbbra sem lesz elegendő: csak más jogszabályokban – például az élelmiszer-ipari törvényben – leírtak számonkérésével együtt várható pozitív elmozdulás.
A törvény megszületése természetesen előrelépést jelent, de nem tudja megszüntetni a csempészetet és az illegális forgalmazást – vélte Belyó Pál, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője. A törvény pozitívumaként említette, hogy egyszerűsíti az adózást és a költségvetés szempontjából biztosabbá teszi a bevételeket. Előnyös lesz a kereskedőknek is, mert valóban nehezíti a termékek feketeforgalmát. Igazi megoldást azonban nem hozhat, mert a jövedéki termékek drágák maradnak, sőt még drágábbak lesznek, ami a fizetőképes kereslet hiánya miatt tovább élteti az illegális kereskedést. Az sem mellékes, hogy a jövedékiadó-törvény tervezete nincs összhangban a külkereskedelem szabályozásával, hiszen érintetlenül hagyja a vámkontingenseket és nem változtat azon a jogszabályon, amely különböző vámmal terheli a fejlett, valamint a keleti országokból érkező alapanyagokat. A kutató szerint lényeges javulást az hozna, ha csökkentenék az adónemek számát és mértékét. Már csak azért is, mert a jelenlegi magas adótartalommal nemigen képzelhető el az uniós csatlakozás sem.
