Éveken keresztül bosszankodott a pénzügyi kormányzat: miközben az alkalmazottak egyre nagyobb jövedelmet vallottak be, s egyre több adót fizettek, az egyéni vállalkozók jövedelmezősége egyáltalán nem javult. Miután 1995-ben a bevallások az előző évhez képest egyenesen romlásról számoltak be, végképp betelt a pohár. Az arányos közteherviselést hirdető, szocialista többségű parlament még az év végén olyan törvénymódosítást fogadott el, amely az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (Apeh) széles körben lehetővé tette a jövedelembecslést (Figyelő, 1997/27. szám). Az 1996 januárjától hatályos módosítás rendelkezéseit követve a pénzügyi tárca a tavalyi év végén megjelentette a szakmai jövedelemminimumokat tartalmazó irányelvet. Az ebben meghatározott jövedelmek bevallásakor a vállalkozóknak nem kellett kitölteniük azt a formanyomtatványt, amely részletekbe menően érdeklődött minden tavalyi jövedelmükről és kiadásukról, ráadásul tudakozódott a családtagjaik, eltartottjaik iránt is. A nyomtatvány tartalma ellen Majtényi László adatvédelmi biztos is kifogást emelt.
Bár az adóhatóság nem módosította a nyilatkozatot, arra ígéretet tett, hogy nem használja fel azokat az adatokat, amelyek nem közvetlenül az adózóra vonatkoznak – mondta el kérdésünkre Székely Iván, az adatvédelmi biztos főmunkatársa. A biztosi ajánlásban az is szerepelt, hogy az esetleges további vizsgálódás során az Apeh csak az adózó kiadásaival, ráfordításaival, befektetéseivel összefüggésben kérhet hitelt érdemlő dokumentumokat, amely azonban nem jelentheti a napi megélhetést szolgáló, életvitelszerű kiadások számlával történő igazolását. Vagyis ez lényegében azt jelentette, hogy az adóhatóság nem “fillérezhet”.
Az adóhatóság augusztusban végül több mint 73 ezer önálló tevékenységet végzőnek küldte meg a nyilatkozatot; a brossúrát bő egy hónap múltán közel 30 ezren ismételten megkapták – azok, akik első körben nem válaszoltak.
November elejéig a visszaküldött nyilatkozatok száma némileg meghaladta az 58 ezret; feldolgozásuk jelenleg is folyamatban van – tudtuk meg Monostori Lajosnétól, az Apeh elnökhelyettesétől. Ezen időpontig több mint 4 ezren nyújtottak be önellenőrzést, amely a feldolgozható nyilatkozatoknak csaknem egytizede. Az önellenőrzés révén ez a vállalkozói kör több mint 550 millió forinttal növelte adóalapját. Egy főre vetítve ez azt jelenti, hogy míg az év elején beadott adóbevallásukban átlag 80 ezer forintos jövedelemről számoltak be, addig az önellenőrzést követően ez a szám 218 ezer forintra nőtt (lásd a táblázatot a 29. oldalon). Az adóalap-növekedés tehát több mint kétszeres. (Olyan eset is előfordult azonban, hogy a korábban veszteséges vállalkozó “másodszorra” már 3 millió forintos jövedelmet vallott be.) A költségvetés szja-bevétele csak az önellenőrzések révén közel 120 millió forinttal nőtt. Bár ez a büdzsé 2000 milliárd forintnyi bevételéhez viszonyítva nem nagy összeg, Hadi László, a pénzügyi tárca főosztályvezetője – mint a törvény-előkészítést végző szakapparátus illetékese – ennek ellenére elégedett a becslés révén elért eredményekkel. Különösen annak fényében, hogy 1996-ban az előző évhez képest több mint 30 százalékkal nőtt az egyéni vállalkozók által bevallott jövedelem. Véleménye szerint ugyanis a bővülés egyértelműen a pénzügyminiszteri irányelv terelő hatásának köszönhető, s nem annak, hogy tavaly már némileg kedvezőbbé vált a gazdasági környezet is. (A korábbi években bármit tett a pénzügyi kormányzat, az egyéni vállalkozók bevallott pénzei nem gyarapodtak.)
A becslés tehát már eddig is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Így érthető, miért nem került szóba az adózás rendjéről szóló törvény módosítása kapcsán, hogy – egyes vállalkozói érdekképviseleti szervek kérésének eleget téve – esetleg megszüntessék a jövedelem megállapításának ezt a módját. A jelenlegi szabályozás azonban mégis módosul januártól. Az adatvédelmi biztos ugyanis azt kérte a pénzügyminisztertől, hogy a jogalkotó foglalja törvénybe a személyes adatok azon körét, amelyek az ellenőrzéshez szükségesek.
Az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás szerint, ha a magánszemélyt az adóbevallása kiegészítéseként az adóbecsléshez szükséges nyilatkozat kitöltésére kötelezi az Apeh, akkor a más személyekkel közös háztartásra vonatkozó (illetőleg más személyek törvény vagy szerződés alapján történő eltartásával kapcsolatos) azon adatokat ellenőrizheti, amelyek az adózó valós jövedelemfelhasználásának és forrásának megállapításához elengedhetetlenek. Emellett – ebből a szempontból – vizsgálhatja a házastársi vagyonközösséghez tartozó, illetve az adózó használatában lévő vagyontárgyak jellemzőit is. A törvény azonban azt is rögzíti, hogy az így megszerzett adatokat a hatóság – ha az adózót nem jelölte ki ellenőrzésre – az erről szóló értesítés postára adása után, ellenőrzés esetén annak befejezését, adóigazgatási eljárásnál pedig a határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megsemmisíti. Székely Iván szerint az elfogadott módosítás kielégíti az általuk szabott minimumkövetelményeket. (A becsléssel kapcsolatban egyébként, mint megtudtuk, az adatvédelmi biztos munkatársainak igen sok vitájuk volt a pénzügyi tárcával, ám miután Majtényi László a miniszterhez fordult az ügyben, tárgyszerű és barátságos lett a kapcsolat.)
Az adóhatóság még nem fejezte be a vállalkozók által visszaküldött nyilatkozatok teljes feldolgozását, bár például Borsod megyében három főállású vállalkozónál már véget is értek az ellenőrzések. (Ezek keretében, becslés révén, 44 ezer forint adóhiányt állapítottak meg, amelyhez mulasztási bírság és késedelmi kamat is társul). Eddig egyébként közel kétszáz főt jelöltek ki ellenőrzésre. Azon több mint 15 ezer személy jövedelmét is becsléssel állapítják meg, akik nem küldték vissza az elszámoló nyilatkozatot.
Miközben az Apeh még az elmúlt évre vonatkozó nyilatkozatok ellenőrzésével van elfoglalva, a pénzügyi szakapparátus azonban – az 1996-os bevallásokban szereplő adatokból kiindulva – már az idei évre vonatkozó limiteket számolgatja. Az eredményt még november végén szeretnék hivatalosan kihirdetni.
Az irányelv várhatóan nemcsak a minimumok tekintetében változik majd. Tavaly a pénzügyi kormányzat még azzal számolt, hogy az adóhatóság idén mintegy 50 ezer személyt fog nyilatkozattételre felszólítani, ám e szám végül is ennek közel másfélszerese lett. Éppen ezért – mint Hadi Lászlótól megtudtuk – a potenciális kör szűkítését tervezik. Van például olyan szakma, ahol a jelenlegi irányelv által meghatározott minimum egymillió forint fölött van. Ez esetben tehát az évi 900 ezer forint jövedelmet bevallót is nyilatkozattételre kötelezik, miközben más szakmában 250 ezer forint esetén sincs ez a procedúra. Éppen ezért a tárca olyan jogszabály-módosítást tervez, amely szerint meghatároznának egy minden szakmára érvényes minimumot – például az alkalmazottak adóbevallásából számított átlagkeresetet, amely tavaly némileg meghaladta a 400 ezer forintot, ebben az évben pedig várhatóan az 500 ezret közelíti -, s aki e fölötti jövedelmet vall be, annak nem kell majd elszámolnia.
Miközben az alkalmazottak többsége is az átlagkeresetből él, valóban különös az egyéni vállalkozóktól azt tudakolni, hogy mondjuk annak másfélszereséből meg tudtak-e élni – ismeri el a főosztályvezető is. Az irányelv tervezetét a pénzügyi apparátus elküldi az igazságügyi tárca és a Miniszterelnöki Hivatal munkatársainak, s azután hirdetik ki azt. Az még nem dőlt el, hogy az egyéni vállalkozók érdekképviseleti szerveinek – az elmúlt évhez hasonlóan – eljuttatják-e a tervezetet. Tavaly ezt megtették ugyan, de észrevételeiket nem igazán vették figyelembe, mondván: honnan tudhatnák az érdekképviseleti szervek, mennyi jövedelme lehet egy kocsmárosnak Kisvárdán, és mennyi Budapesten.
