A diplomások közül minden ötvenedik, a romák közül négyből három, a gyermekek közül minden negyedik szegény. Százból 98 embernek vannak anyagi problémái – írja a Privátbankár a TÁRKI kutatása alapján.A tanulmányból kiderül, hogy a válság kitörése óta 2012-re mintegy 420 ezerrel nőtt és elérte az 1,7 milliót a (relatív) szegénységi küszöb alatt élők száma (a nemzetközi szakirodalom alapján 2012-ben a szegénységi küszöb havi 66 ezer forint volt). 2007-ben a teljes népesség 12,6 százaléka élt ezen a szinten, a mutató 2012-re 17 százalékra emelkedett, ami tökéletesen illeszkedik az európai trendekhez. Magyarországon 2009-ig a szegénység kockázata lényegesen az európai átlag alatt volt.
A Tárki kutatói arra is felhívták a figyelmet, hogy a szegények száma mellett az elmúlt években a szegénység mélysége is növekedett. Aki korábban szegény volt, az még szegényebb lett a válság kitörése óta. Ezt jelzi, hogy a szegénységben élők mediánjövedelme (valós középértéke) a szegénységi küszöb 74 százalékára csökkent. Ez az érték 2007-ben 82 százalék volt. Az állami juttatások (nyugdíj, családi pótlék, stb.) nélkül számított jövedelmek szintjén a szegénységi küszöb alatt élők aránya tavaly pontosan annyi volt (45,7 százalék), mint 2007-ben. Ebből következik, hogy az állami újraelosztással a társadalom 25-30 százalékát lehet a relatív szegénységi küszöb fölé emelni. A számok azt jelzik, hogy az elmúlt években az állam e területen visszafogta teljesítményét.
Az emberek érzékelik az elszegényedést: 2007-ben 3,8 százalékuk mondta, hogy nélkülözések között él. Ez az arány tavaly 9 százalékra emelkedett. 2012-ben csak a lakosság 1,6 százaléka mondta, hogy nincsenek anyagi gondjai, 23,3 százaléka, hogy beosztással jól kijön a jövedelméből. A többiek vagy éppen, hogy kijönnek a pénzükből (40,5%), vagy hónapról hónapra anyagi gondjaik vannak (25,6%).
Kilátástalan szegénység van
Tízből kilenc magyar továbbra is pesszimista a jövőt illetően a személyi kölcsönöket adó Cofidis első negyedéves, 500 fős felmérése szerint. A megkérdezettek több mint fele (56 százalék) mondta, hogy a legfontosabb dolgok megvásárlása után hó végéig alig marad pénze, 12 százalék pedig az alapvető szükségleteket sem tudja fedezni a fizetéséből. A 18-69 éves korosztály közel egyharmada (28 százalék) engedhet meg magának a szükségesen kívül pluszkiadásokat, de megtakarításra nekik sem futja. Mindössze 4 százalék azoknak az aránya, akik félre is tudnak tenni a keresetükből.
A kutatásban részt vevők közel fele (45 százalék) szerint romlani fog idén az anyagi helyzetük, a pesszimisták aránya magasabb az átlag alatti jövedelműek körében. A 18-29 éves fiatalok 39 százaléka gondolja úgy, hogy tovább csökkennek pénzügyi kilátásaik, a teljes lakosságnak pedig csak 1 százaléka nyilatkozza azt, hogy háztartásának pénzügyi stabilitása lényegesen javulni fog. A megkérdezettek 10 százaléka szerint valamivel pozitívabb lesz a helyzetük az idei évben, míg 44 százalék mondta azt, hogy 2013-ban is ugyanolyan marad az anyagi állapota, mint tavaly.
