2007. novemberben 15-én vették őrizetbe a panaszost autólopás gyanújával. Két nap múlva elrendelték előzetes letartóztatását annak ellenére, hogy a szökés veszélye nem állt fenn: a férfi családfenntartó, legális jövedelme volt, lakáshitelt fizetett, és korábban is megjelent minden tárgyaláson az ellene indított egyéb büntetőeljárások során – írja a hvg.hu
2008. február 17. és március 11. között egy adminisztratív hiba miatt jogszerű bírói döntés nélkül tartották fogva, és még akkor sem engedték szabadon, amikor a börtönben megerőszakolták és emiatt kiborult.
2008. május 29-én engedték ki a börtönből, először házi őrizetbe helyezték, majd következett a lakhelyelhagyási tilalom, 2009 novemberében pedig az utóbbit is feloldották. A büntetőeljárás azóta is tart, a férfi minden tárgyaláson ott van.
Vádlott-társát 2007 novemberében óvadék ellenében szabadlábra helyezték, pedig neki sem legális jövedelme, sem bejelentett állása nem volt, és kisgyermeket sem nevelt. Ő ugyan beismerő vallomást tett – a vallomás hiánya azonban soha nem lehet oka az előzetes letartóztatásnak.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága tegnap meghozott ítéletében megállapította, hogy a magyar állam háromszorosan is megsértette a kérelmező jogait:
1. egy hónapig a magyar szabályok szerint is jogsértően tartották előzetes letartóztatásban;
2. négy hónapon keresztül rendkívül rossz pszichés állapota ellenére nem vizsgálták meg a bíróságok, ki lehet-e váltani az előzetes letartóztatását kevésbé korlátozó intézkedéssel, például házi őrizettel;
3. nem ismerhette meg az előzetes letartóztatása alapjául szolgáló bizonyítékokat.
Mindezen hibákért a magyar államnak 18 ezer euró ( több mint 5 millió forint) kártérítést és 4500 euró ( 1,3 millió forint) perköltséget kell fizetnie.
