A német befektetők egyre kevésbé az olcsó munkaerő miatt jönnek Maigyarországra, ehelyett inkább az új piacok megszerzését tekintik döntő érvnek.#<# Ezt támasztja alá a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum személyzeti tanácsadó cég felmérése, amelyben tavaly még a megkérdezettek 65 százaléka tartotta döntő szempontnak az alacsony béreket, az idén pedig már csak 43 százalék. A kamara véleménye szerint ez azt jelzi, hogy a befektetéseket hosszú távra szánják.
Kedvezően értékelték azt is, hogy 2000-ben már 18 százalékos volt a termelékenység átlagos növekedése a korábbi évi 11 százalék után. A képzett munkaerő rendelkezésre állását azonban általában közepesnek tartják a német tulajdonú vállalatok. Feltűnően nehezen lehet értékesítési és számítástechnikai szakembereket találni az egész országban, Budapesten minden munkakörben rossz a helyzet, Kelet-Magyarországon pedig alig-alig találni ügyvezetőket és más vezető munkatársakat. A munkaerő végzettségi szintjét a vállalatok 77 százaléka közepes és elégtelen osztályzat közé teszi, a leggyengébb a helyzet Kelet-Magyarországon. Válaszlépésként a cégek erősíteni kívánják a belső továbbképzést.
Az itt dolgozó német szakemberek száma a vállalatok 28 százalékánál csökken, ami magasabb a tavalyi 18 százaléknál. Az ok feltehetően a külföldiek igen magas személyzeti költsége.
A német cégek jól megfizetik alkalmazottaikat, akiknek átlagfizetése három és félszerese a magyarországi átlagnak. Az ügyvezetők átlagos éves alapfizetése 8,78 millió forint, a vezető munkatársaké 4,82 millió forint, a szakmunkásoké és képesített alkalmazottaké 1,96 millió forint, az egyszerű munkásoké és alkalmazottaké pedig 830 ezer forint.
