A jelenleg zajló irodafejlesztések nagy része Budapest két kerületére irányul, a XIII. kerületre, a Váci út mentén és a XI. kerületre, az Infopark területén. A Váci úti folyosó a rendszerváltás, illetve a hármas metró vonalának meghoszszabbítása óta a beruházók érdeklődésének középpontjában áll, mint a belvároshoz legközelebb lévő, rendkívül jó közlekedéssel, mégis megfelelő fejlesztési térrel vonzó övezet.
A West End City Center megépültével párhuzamosan az irodaépületek száma is ugrásszerű növekedésnek indult, s a folyamat most sem állt le. Az itt található projektek egy része a korábbi fejlesztések szerves kibővítése – ilyen például a West End Business Center harmadik10 ezer négyzetméteres tömbje a bevásárlóközponttal szemben.
Más fejlesztők esetében a területi közelség nem, csak a stratégiai közelség a szembetűnő: a Business Center 99 Kft. például a Váci út mentén épülő irodaházait nemes egyszerűséggel a házszám alapján nevezte el. A Business Center 30-at és 90-et rövidesen egy 6 ezer, illetve egy 16 ezer négyzetméteres területű irodaház követi a Váci út 91. és 140-es házszám alatt. Ugyanezen a környéken, az Esztergomi úton fogják átadni a Bridge Business Centert is, melynek területe szintén meghaladja a 16 ezer négyzetmétert.
A méreteket tekintve a legnagyobb fejlesztések azonban a magyar információtechnológiai központ, az Infopark környezetébe, a XI. kerületi Duna-partra fognak esni a közeljövőben. Az Infopark második lépcsője 20 ezer négyzetméter új terület átadását teszi lehetővé, az Infopark West első lépcsője pedig 10 ezer négyzetméterét. Mindezekhez adódik még a Science Park 30, illetve a Dorottya udvar 29 ezer négyzetméteres területe, s máris a XI. kerület válik a főváros legdinamikusabban fejlődő irodapiacává.
A terület vonzáskörzetébe tartozó Budafoki úton az idén fogják átadni a Budafoki Business Center második fokozatát. Ez kevert szolgáltatási területű lesz: 18 ezer négyzetméter kiskereskedelmi terület mellett idén 10 ezer, a jövőben pedig további 20 ezer négyzetméter (harmadik fokozat) irodaterület lesz.
Szintén vegyes célokat szolgál a XII. kerületi MOM park, melyben az irodák számára kialakított terület 12 ezer négyzetmétert foglal majd el.
Az 1996-tól 1999-ig terjedő bevásárlóközpont-építési láz mára lecsillapodott. Ennek egyik oka az, hogy a befektetők egyre kevésbé találnak hatékonyan hasznosítható telkeket, a másik pedig, hogy a piac telítődött – van fejlesztés, amely korántsem hozta be a hozzá fűzött reményeket.
A lakosság számára legnagyobb életmódbeli változást hozó városszéli hipermarket-fejlesztések azonban a jövőben sem fognak leállni, a nagy versenyzők – Metro (9 telephely), Tesco (20), Cora (5) és Auchan (2) – közül éppen az utóbbi jelentette be a közelmúltban, hogy további 15 egységgel bővíti hálózatát (Budaörs, Soroksár és nemsokára Dunakeszi) a következő öt évben. Mivel egy külvárosi hipermarket teljes költsége az úthálózat kialakításával együtt elérheti a 20 milliárd forintot, az Auchan elhatározása nagyon is komolynak tűnik.
A Tesco nemrég fejezte be két legnagyobb alapterületű európai hipermarketjét, Budaörsön és Pesterzsébeten (egyenként 15 ezer négyzetméter alapterület). Vidéki áruházai közül idén a soproni nyílt meg.
További fejlesztések várhatók a specializálódott kereskedők, mint az Ikea, vagy a barkácsáruház-láncok esetében. Leglátványosabban a Budapest közigazgatási határán belüli bevásárlóközpontok fejlesztése lassult le, mivel itt vált a legkiélezettebbé a konkurenciaharc. Az elmúlt években 420 ezer négyzetméter alapterületű modern bevásárlóközpont épült fel.
A jelenleg futó projektek közül több is a korábbi ingatlanok kibővítése, továbbfejlesztése. Idén adják át a 20 ezer négyzetméteres Mamut II. központot. Ez a korábban egyetlen jelentős budai (Moszkva tér – Széna tér) bevásárlócentrum területének megduplázását jelenti.
A Mamut közvetlen versenytársaként ugyancsak az idén és ugyancsak 20 ezer négyzetméternyi területtel készül majd el a MOM Park beruházás. Várhatóan bővülni fog az első modern magyarországi üzletközpont, a Váci úti Duna Plaza és a Határ úti metrómegállónál lévő Europark is.
A legnagyobb egyedi projekt jelenleg az ECE fejlesztésében 2002-re elkészülő Árkád bevásárlóközpont. 32 ezer négyzetméteres alapterületével az Örs vezér tere arculatát fogja alaposan átformálni (a Sugár és az Ikea áruházak mellett.)
Budapesten kívül a nagyobb városokban már mindenhol készen áll valamelyik nagyobb beruházó bevásárlóközpontja – az izraeli Plaza Centers fejlesztőnek például az ország hat legnépesebb településén (és persze Budapesten) vannak üzletházai, melyek összes alapterülete már eléri a 140 ezer négyzetmétert. Most tehát a kisebb városok következnek: a cég idén és jövőre a tervek szerint 9 kisebb, 10-12 ezer négyzetméteres centrumot fog átadni olyan városokban, mint Nagykanizsa, Kaposvár.
A jelenlegi Budapest körüli ipari fejlesztések főként a modern logisztikai kapacitások bővítését tűzték ki célul, s kevésbé a gyártókapacitások növelésére irányulnak. Airport Business Park néven például 11 hektáron épül könnyűipari felhasználásra és raktárterületnek szánt ingatlan 65 ezer négyzetméter alapterülettel a ferihegyi repülőtér környezetében. A korábban elkezdődött M1 Business Parkhoz (16 hektáron 16 ezer négyzetméternyi tervezett ingatlan) hasonlóan azonban itt is várhatóan a logisztikai szerep kerül előtérbe.
Szintén logisztikai szereppel további négy-öt jelentős fejlesztés zajlik a főváros közelében – csak felsorolásképpen: West Gate Business Park (M1 autópálya, 30 ezer négyzetméter), Rozália Park (M1, M0 és a 100 utak találkozásánál, 36 ezer négyzetméter), Harbour Park (M0 és 6 út, 15 ezer nm.), Budapest Trade Park (M5).
