Lakat került az “Amerika vállalat” kapujára. Ezt ábrázolja a Financial Times múlt hét végi számának címoldala#<#, érzékeltetvén, hogy a tengerentúli makromutatók romlása mögött a vállalati aktivitás vészes csökkenése áll. A második negyedévben a magánszféra beruházásai - 2000 hasonló időszakához képest - nem kevesebb, mint 13,6 százalékkal csökkentek, s számos nagyvállalat több ezer alkalmazott elbocsátására készül. Leginkább a technológiai szektor agonizál, ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy alaposan visszaestek a hardver- és szoftvereladások.
Jóllehet a gazdaság egészében még mindig nincs recesszió, az Egyesült Államok – a magunk mögött hagyott negyedévben – 1993 óta mégis a legalacsonyabb negyedéves gazdasági növekedést produkálta. Az amerikai GDP április és június között csupán 0,7 százalékkal volt magasabb, mint 2000 második negyedévében.
Drámaian visszaesett az export (9,9 százalékkal), valamint a magánfogyasztás is. Ez utóbbi mutató négy esztendő óta a legalacsonyabban, 2,1 százalékon “áll”. A 0 alatti növekedési ütem elkerülése egyrészt annak “köszönhető”, hogy a kivitel mellett a bevitel is jelentősen, 6,7 százalékkal mérséklődött. Másrészt, a helyi önkormányzatok és a tagállamok a korábbinál lényegesen (7,5 százalékkal) többet költöttek.
A csaknem stagnáló gazdaság újabb kamatmérséklésre késztetheti a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Boardot (Fed). Elemzők szerint Alan Greenspan Fed-elnök augusztus végén újabb 25 bázispontos kamatvágást visz keresztül, s így 3 százalékra faragja le az irányadó rátát. Az elhúzódó tengerentúli lassulás miatt egyre szűkül annak lehetősége, hogy a mindeddig vonakodó Európai Központi Bank (ECB) elkerülheti a rátacsökkenést. A legfrissebb adatok szerint a közösség legerősebb gazdaságaiban – Franciaországban és Hollandiában – is lefelé tart a fogyasztói bizalom indexe. Augusztus végén vagy szeptemberben az ECB valószínűleg hozzányúl a többek szerint már eddig is indokolatlanul magasan tartott irányadó kamathoz.
