Imígyen szól a fáma: a választások után “üzentek” Zöld Gyulának: ha lemond a iSolami Húsipari Rt.-ről, nem bolygatják icégei összességében többmilliárdos postabanki tartozásait. Ám Zöld Gyula, pestiesen szólva, “beintett”. Akárhogyan is volt, annyi bizonyos: a karrierjében már korábban is meglepő fordulatokat produkáló vállalkozó az ezredfordulót előzetes letartóztatásban töltötte.
A történet a kilencvenes évek elejére nyúlik vissza. Az 1991-ben, 20 millió forint jegyzett tőkével alapított Fázis Rt. a távközlésben alapozta meg látványos üzleti pályafutását. A társaság fennállásának első négy évében jelentős adó- és tb-tartozásokat halmozott fel. Csak az adóhivatallal megközelítőleg egymilliárd forint kötelezettsége gyűlt össze. Zöld Gyula – személyes kapcsolataira alapozva – az előremenekülést választotta.
TELEFONKAPCSOLAT. Első lépésben kiegyezett hitelezőivel, majd szoros üzleti kapcsolatot épített ki a telefonhálózata fejlesztését akkoriban indító Hungarian Telephone and Cable Corporation (HTCC) telefontársasággal. A négy koncessziós cégével – a Hungarotellel, a KNC-vel, a Pápatellel, a Rába-COM-mal – öt primer körzet telefonszolgáltatásait kézben tartó amerikai és dán érdekeltségű HTCC nem volt könnyű helyzetben. Koncessziós szerződéseiben vállalt kötelezettségei teljesítéséhez hitelekre volt szüksége, tartozásaira tekintettel azonban a pénzintézetek nem minősítették hitelképesnek. A hírek szerint Zöld Gyula közbenjárására a Princz Gábor vezette Postabank mégis aláírt egy 170 millió dolláros hitelmegállapodást a HTCC-vel. További 47,5 millió dollár postabanki hitel pedig a HTCC telefonhálózatának fejlesztésére vállalkozó Fázis Rt. számláira került. Az összesen 54 milliárd forintos hitelcsomag az 1998-ban megroggyant Postabank egyik legnagyobb kihelyezésének számított.
A Zöld Gyula vezette vállalkozás életében a HTCC-vel való szerződéskötés hozta meg a döntő fordulatot. A szakértők szerint a HTCC-nek épített telefonhálózat és a hozzá tartozó kapcsolóközpontok kapacitásait a hálózatépítő társaság szakmailag megkérdőjelezhető mértékben túlméretezte, ezt azonban a cégnél érthető módon cáfolják. A postabanki hiteleket maradéktalanul felhasználó vállalkozás munkája ellen azonban a megrendelő nem emelt kifogást. Az addig veszteséget veszteségre halmozó Fázis Rt. 1996-ban már 3,3 milliárd forint, 1997-ben pedig 10,5 milliárd forint árbevételt tudott felmutatni. Ezzel párhuzamosan gyors ütemben törlesztette adó- és tb-tartozásait is.
HÚSIPARI KEZDETEK. Zöld Gyula 1997-ben meghökkentő profilváltásba kezdett. Létrehozta a Fázis Holding Kft.-t, amely néhány hónap alatt három húsipari társaságot is megvásárolt: a Solami Húsipari Rt.-t, a Ceglédhús Rt.-t, a Tolna-Hús Rt.-t, majd néhány hónappal később a sertéstenyésztéssel foglalkozó bábolnai Tetra Meat Kft.-t. Házon belül a váratlan profilváltást egy korábbi gazdaságkutatói elemzéssel indokolják. Zöld Gyula az egyik vezető gazdaságkutató intézettől, a GKI-tól rendelt elemzést az időközben nagyra nőtt Fázis szervezeti átalakítására, korszerűsítésére.
A prognózistól fellelkesült Zöld Gyula először – a céges információk szerint 405 millió forintért – megállapodott a kalandos történetű, éppen felszámolási eljárás alatt álló Szekszárdi Húsipari Rt. megvásárlásáról. Az újraindításhoz jelentős foglalkoztatási támogatást és állami segítséget is kapott az akkori szociálliberális kormánytól is, amely örült, hogy végre rendeződik a húskombinát politikai botrányba torkoló ügye.
Szintén belső forrásból úgy tudjuk: az egyébként modern szekszárdi üzem újraindításához kért hitel tárgyalása során a Postabank vetette fel 1997-ben, hogy önmagában ez az egység kevés lesz az érdemi piaci részesedéshez. A Fázis Holding vegyen még hozzá – szólt a javaslat. Így a banktól kapott 2,4 milliárd forintos extrakölcsönből vásárolta meg a Fázis Holding 1997-ben a Bankár-csoporttól az akkor már érdemi gazdasági tevékenységet nem végző, 752 millió forintos jegyzett tőkéjű Terimpex Külkereskedelmi Rt. 93 százalékát, ezzel együtt a csoporthoz tatozó szolnoki Solamit és a Ceglédhúst.
Alig néhány hónappal azután, hogy nyélbe ütötték a cégvásárlási üzletet, sötét fellegek kezdtek tornyosulni a húsipari vállalatok felett. Az amúgy is meredeken csökkenő élelmiszer-fogyasztás, majd az 1998 augusztusában kirobbant orosz pénzügyi válság nehéz helyzetbe hozta az újdonsült húsipari céget: leállt az export, felborult az európai húspiac is. A Fázis Holding húsipari portfoliója 1998-at és 1999-et már veszteséggel zárta.
A legnagyobb csapásnak mégis az bizonyult, hogy a kormányváltás után lecserélték a fő “mecénás”, a Postabank menedzsmentjét. Az új vezetés rossznak minősítette a Fázis Holding hiteleit, és nyomott áron, információnk alapján mintegy 30 százalékon – e becslések szerint tehát alig több mint egymilliárd forintért – átadta a Reorg Apport Rt.-nek, amely azonnal lejárttá tette azokat.
A Fázis Holding húscégei egyre később, majd egyáltalán nem tudtak fizetni a beszállítóknak – közöttük a sertéstartóknak, miután a Reorg Apport teljes körű vagyonfoglalást rendelt el -, a Solami 2000 januárjában mégis folytatta a sertésfelvásárlást, igaz ezekért az állatokért a cégcsoport fizetett. A rendőrségi vizsgálat – amelynek végén idősebb és ifjabb Zöld Gyulát (utóbbi 2000. január 31-ig a Tolna-Hús vezérigazgatója volt) csalás, illetve csődbűntett alapos gyanúja miatt tartóztatta le solymári házukban kommandós akcióval a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság – azért indult, mert a Solami 1998 októbere és 2000 januárja között 300 millió forint értékben vásárolt sertéseket, de nem fizetett, s az 580-600 millió forintnyi Postabank-tartozását sem törlesztette. (A Fázis-Holdingnak összesen 3,6 milliárd forint névértékű hitele halmozódott fel, amelyet a Reorg Apport – nem ismert áron – tavaly tavasszal adott el a Creditfact Kft.-nek a Terimpex és a Solami részvénytöbbségével együtt.) Feljelentés érkezett arról is, hogy a Solami nagy értékű gépeit akarják szállítani a Tolna-Húshoz. A hitelező ezt követően kért a Solami vagyonára zárolást és végrehajtási jog bejegyzését. A bejegyzés után azonban – a rendőrségi jelentés szerint a számlákat meghamisítva – a Solami raktárkészletét a Ceglédhúsra számlázták (ezt a Fázis Holdingnál cáfolják, mint mondják, a tranzakció leltár alapján történt). Később ugyanezt tették az adósságát már törleszteni nem képes Tolna-Húsnál is. Az első csődeljárásba került húsfeldolgozó a Solami volt (2000. február 5. – öncsőd), amelynek 1,2 milliárd forint jegyzett tőkéjét már decemberben 24 millió forintra szállították le, a Tolna-Hús ellen pedig tavaly márciusban indult a felszámolási eljárás, de fellebbezés miatt a mai napig nem fejeződött be.
ÉRTÉK ALATT. A Reorg Apport mélyen értéke alatt adta tovább saját cégének, az Ingatlan ’98 Kft.-nek a Fázis Holding húsipari érdekeltségeinek eszközeit, ingatlanjait. Jellemző az árakra, hogy például a Solami berekfürdői üdülőjét 1,5 millió forintért tudta csak eladni a Reorg Apport saját cégének, a Solami összes ingatlanját tovább értékesítő Ingatlan ’98-nak, amely néhány nappal később már 24 millióért talált rá vevőt. Ha áron adott volna túl a Reorg Apport a húsipari cégek eszközein, akkor talán lett volna miből kifizetni a kistermelőket is. A Reorg Apport és a Solami közötti paktum jogtalan előnyhöz jutatta az egyik hitelezőt, s mivel az ingatlanok továbbadásánál túlzott aránytalanság mutatkozott, a Solami felszámolója a HVG értesülései szerint bíróságnál támadta meg a megállapodást.
“Nem igaz, hogy nem fizettünk a sertéstartóknak” – mondja Jakó Pál, a Tolna-Hús vezérigazgatója. A két Zöld Gyulát állítólag azért tartoztatták le, mert a Tolna-Hús Rt. őstermelőinek nem teljesítettek 82 millió forintos, a vállalkozóknak pedig 686 millió forintos tartozást. Az elsőből a Fázis Holdingtól szerzett információk szerint csak kevesebb mint 2 millió maradt, a vállalkozóknak pedig 216 millió forintot nem fizetett ki, de ez utóbbiból 116 millióval a saját társaságának, a Tetra Meat Kft.-nek tartozott. Érthetetlennek tartja ezért a csalárd csőd vádját, hiszen nemcsak beszállítóinak, de saját magának sem fizetett a csoport.
KI NYER? Természetesen lesznek olyanok is, akik azért nyerhetnek a bolton. A Fázis Holding háza táján egyértelműen politikai hátterű ügyről beszélnek, amit szerintük az is bizonyít, hogy 1,2 milliárd forintra tartott Tolna-Húsra bejelentette igényét a helyi és a bács-kiskuni termelőket tömörítő, a földművelésügyi miniszternek szimpatikus, új típusú termeltető-értékesítő szövetkezetbe Tollár Tibor, a Tolna megyei közgyűlés alelnöke. A Hústermelők Szekszárdi Beszerző Értékesítő Szövetkezete állítja, hogy az agrártárca garanciát ígért a fizetésért, ám ezt eddig a minisztériumban nem erősítették meg. A jelenlegi tulajdonos Horusinvestnél, amely tulajdonjogát a Tolna-Húsra egyelőre hiánypótlás miatt a földhivatal nem jegyezte be, még nem tárgyaltak a szövetkezettel. A szövetkezet jelenleg ezért a tulajdoni lapon szereplő tulajdonossal a Reorg Apporttal egyezkedik, hogy annyiért, amennyit a Horusinvest az árverésen elért (csaknem félmilliárd forint), átvenné a Tolna-Húst.
A Solami eszközei már gazdára találtak, a Román Gyula nevével fémjelzett R-KO-N-csoport vásárolta meg azokat (Sole-Meat Kft.). A Pick Rt. a Ceglédhús gyárát, eszközeit szerezte meg (Figyelő, 2001/2. szám), amely utóbbi cég várhatóan végelszámolással megszűnik.
