Bangkok szokatlan találkozónak adott ottihont a múlt év őszén: egy új háború stratégiai megbeszéléseit tartották kormányszervek, egészségügyi szervezetek, gyógyszergyártók és alapítványok megjelent képviselői. Az ellenség a tuberkulózis, az a betegség, amely napjainkban újra komolyan veszélyezteti az emberiséget. Az új gyógyszerek kifejlesztésére létrehozott nemzetközi szövetség célul tűzte ki, hogy kidolgozzanak egy olyan programot, amely a betegség ellen hosszú távon megoldást jelentő gyógyszerek kifejlesztésével, végső célként pedig a betegséget egyszer s mindenkorra megszüntető védőoltással foglalkozik.
Az utóbbi két év fejleményei tették újra sürgőssé a húsz évvel korábban már legyőzöttnek hitt betegség tanulmányozását. Az Egyesült Államok hivatalos intézményei – a National Institute of Health (NIH), valamint a Center for Disease Control and Prevention (CDC) – beható kutatásokba kezdtek, és a biotechnológiai cégek máris ígéretes gyógyszerekről beszélnek. A Glaxo Wellcome ösztöndíj programjai és a microsoftos Gates házaspár összesen 845 millió dolláros adománya egyaránt ösztönözték a kutatásokat.
KÉTMILLIÁRD VÍRUSHORDOZÓ. A védekezés rettenetesen sürgetővé vált. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a betegséget okozó Mycobacterium tuberculosist napjainkban 2 milliárd ember, azaz az emberiség harmada hordozza a szervezetében. A tuberkulózis a hordozók 10 százalékában fejlődik ki, ők azok, akik terjesztik is a fertőzést, a felmérések szerint 10-15 további társukra.
Az aktivált baktérium megtámadja és megbetegíti a tüdőt, köhögéssel és tüsszentéssel könnyen ragasztható át másokra. A betegség annyira elterjedt, hogy az utóbbi évtizedben megfigyelt újbóli feléledését nem is nevezhetjük szórványos járványnak: a tuberkulózis immár ismét népbetegség. Következményeként évente hozzávetőleg 3 millióan halnak meg, többségében fiatal felnőttek. Jelenleg ez a föld teljes népességét tekintve az ötödik leggyakoribb halálok, a nők körében pedig egyenesen az első. A WHO prognózisa alapján 2020-ig 1 milliárd új eset és 70 millió halálozás várható.
A jelenleg alkalmazott kezeléseknek ellenálló baktériumtörzsek virágzását kizárólag újfajta gyógyszerekkel lehet letörni. A kutatásokat soha nem tekinthetjük majd befejezettnek, hiszen a Mycobacterium tuberculosis a jelek szerint ijesztően ügyesen épít ki ellenállást az újabb és újabb gyógyszerekkel szemben. A most alkalmazott gyógykezelés négy antibiotikumot használ a kúra hat hónapja alatt, holott a legújabb tapasztalatok szerint ezek közül egy-egy a betegek 80 százalékánál nem is bizonyul hatásosnak. Kenneth G. Gastro, a CDC egyik vezető orvosa szerint kezd kifogyni az orvostudomány a tuberkulózis ellen bevethető gyógyszerekből, vagyis félő, hogy visszatér az antibiotikumok előtti korszak.
A kialakult helyzetet jórészt gazdasági tényezők magyarázzák. Mivel a fertőzés a fejlődő országokban kezdett el ismét szétterjedni, a gyógyszergyártók sokáig nem tartották igazán érdekeltnek magukat abban, hogy foglalkozzanak a kezeléssel, hiszen az érintettek nem tudták volna megfizetni azt. Még ma is kevesebb megértést és érdeklődést tanúsítanak a nagy gyártók, mint a különböző nonprofit szervezetek vagy a biotechnológiai társaságok.
Azzal, hogy a tuberkulózis újra elérte a fejlett országokat is – csak az Egyesült Államokban már 15 millió fertőzött van -, megjelent a fizetőképes kereslet. Egyetlen beteg kezelése évi 16 ezer dollárnál is többe kerül, nem beszélve azokról az esetekről, amikor ellenálló törzseket kell kordában tar-tani, a folyamat akkor ugyanis még költségesebb. Egyre égetőbb az igény az olcsóbb eljárásokra.
PIACFELMÉRÉS. A thaiföldi tuberkulózis találkozó céljai között szerepelt az is, hogy az e területen általánosnak tekinthető 300 és 500 millió dolláros gyógyszerfejlesztési költségeket sikerüljön leszorítani. A CDC, a NIH, a Világbank, illetve a gyógyszergyártók nemzetközi szervezetéből delegált szakértők azon dolgoznak, hogy gyors megoldást találjanak. Ennek a folyamatnak része a lehetséges piacot felmérő gazdasági elemzés is. A hozzáértők évi 500 millió dollárra becsülik egy hatékony gyógyszer révén elérhető bevételeket, ami messze meghaladja több rákgyógyszer forgalmát.
A Mycobacterium tuberculosis teljes genetikai állományának két évvel ezelőtti leírása után már megvan a lehetőség az antibiotikumos kezelésnél sokkal hatékonyabb, célzott terápiák kidolgozására. Még mindig sokat kell tanulmányozni azonban a kórokozó azon tulajdonságát, hogy képes károsodás nélkül megbújni valakiben akár évtizedeken keresztül is. A New York-i Rockefeller University fertőző betegségekkel foglalkozó laboratóriumának vezetője azt állítja, a baktérium akár hatvan év lappangást követően is fertőző lehet. Ha a hordozó immunrendszere bármilyen okból legyengül, támadásba lendül. Az AIDS-esek körében például a tuberkulózis a vezető közvetlen halálok.
A kutatók még mindig csak találgatják, hogy a baktérium mitől válik halálossá. A lappangó kór az immunrendszer tüdőben található sejtjeiben, a makrofágokban rejtőzik. Ezen sejtek feladata a szervezet számára idegen mikroorganizmusok megsemmisítése, és ez jelen esetben elfogyasztást jelent. A Mycobacterium granulómáknak nevezett, védelmi célokat szolgáló kis képződményekben bujkál, ebben a nyugvó fázisában semmiféle gondot nem is okoz mindaddig, amíg nem aktiválódik. Ekkor a baktériumok előtörnek rejtekhelyükről és megtámadják a tüdőt.
ÍGÉRETES KUTATÁSOK. Egy seattle-i cég, a PathoGenesis tavaly nyári bejelentése óta ismert egyik legígéretesebb, fejlesztés alatt álló gyógyszer éppen a makrofágokban támadná meg a kórokozót. A laboratóriumi kísérletekben a PA-824 alkalmasnak bizonyult arra, hogy a baktérium sejtfalát alkotó zsírsav előállítását megakadályozza. Ezzel egyrészt lelassul a kórokozó, másrészt képtelen lesz fehérjetermelésre, ami halálos csapás a baktérium számára. Ez az új szer leginkább a nyugvó fázisban fejti ki hatását, míg a bevett módszerek során alkalmazott gyógyszerek mind az aktiváció után hatnak a baktériumra.
A másik jelentős áttörés is a múlt évben következett be, amikor nyilvánosságra hozták a Mycobacteriumnak a granulómákban való túléléséhez létfontosságú enzim felfedezését. Ha ez az enzim nem működik, a kórokozó nem tud ellenállni az immunrendszer támadásának, márpedig a géntechnológia jelenlegi ismereteink szerint könnyen ki tudja kapcsolni az enzim génjét. Ez idő szerint a kutatások éppen ebben az irányban folynak.
Bármilyen új gyógyszer kerülne is ki a laboratóriumokból, a forgalmazásig még legalább hét évet kell várni. A végső cél, vagyis egy védőoltás még az ennél is sokkal távolabb jövőben képzelhető csak el.
A NIH által vezetett vakcinakutatások részeként valószínűleg már 2001-ben megkezdődnek önkéntesek bevonásával az első humán kísérletek. A Corixa nevű cég munkájuk kapcsán megfertőződött, de a fertőzést leküzdő orvosokkal folytatott vizsgálatokat. Az ő szervezetükből kivont, a baktérium “lebukását” okozó felszíni fehérjékből hoztak létre egy nagy immunstimuláló molekulát, amelyet majmokon már ki is próbáltak. A cég a SmithKline Beechammel együttműködve kívánja már az idén beindítani a humánkísérleteket.
