Leginkább a vegyészek és a gyógyszerkutatók tudják, hogy az élőlények szervezetében előforduló vegyületeknél tökéletesebbet az ember nem állíthat elő.#<# Az elmúlt 4,5 milliárd év evolúciója azonban nemcsak a molekuláris, hanem a néhány tartománnyal magasabb méretszinteken is kimeríthetetlen változatosságot hozott létre; egy tengeri gyűrűsféreg furcsán strukturált tüskéiről például most az derült ki, hogy bizonyos tulajdonságaiban a legmodernebb optikai szálakkal vetekszik.
Ha egy anyag nagyjából a látható fény hullámhosszával megegyező méretű, azaz a milliméter ezredrészének megfelelő nagyságú belső szerkezettel rendelkezik, akkor a fénysugár útjába állítva megváltoztathatja annak tulajdonságait. Így például egy speciálisan kialakított optikai szál képes arra, hogy csak bizonyos hullámhosszú és meghatározott irányból érkező fotonokat engedjen át magán; ez a tulajdonság pedig lehetővé teszi, hogy a fény által hordozott információt nagyobb távolságra és biztonságosabban vezethesse el. Ausztrál kutatók megállapították, hogy a Csendes-óceán fenekén élő közönséges soksertéjű gyűrűsféreg tüskéinek belső szerkezete pontosan ilyen; a kitin és mésztartalmú függelékek körszeletei mikroszkóp alatt meglepő rendezettséget mutatnak. Ez különleges optikai sajátságokkal ruházza fel a fenéklakót: az egyébként vörös tűk zöldre és kékre váltanak, ha a beeső fény a tüske hossztengelyére merőleges irányból érkezik. A tüske fényvisszaverő képessége tehát függ a fény beesési szögétől – erre a “mutatványra” pedig csupán egyetlen eddig ismert természetes anyag képes: az opál, ám az is jóval kisebb mértékben.
A részletes fény- és elektronmikroszkópos vizsgálatok megmutatták, hogy a töviseket hosszanti rétegekben elrendezett hatszögletű hasábok építik fel, és ez a kristályrácsszerű szerkezet váltja ki a rendhagyó optikai jelenséget.
A felfedezés érdekessége, hogy a nagy-britanniai Bath egyetemének fizikusai nemrég a féregtűkre emlékeztető mesterséges szálat állítottak elő.
