Módszertan
A TNS MODUS 2000. márciusától folyamatosan végez pártpreferenciákra, pártszimpátiára vonatkozó adatfelvételt. Hetente 250 személyt kérdeznek meg az ország mintegy 135 településén, az állandó magyar lakosság 15 éves és idősebb népességéből véve mintát. A vizsgálatok személyes megkérdezésekkel zajlanak sztenderdizált kérdőívek segítségével, saját kérdezőbiztosaikkal.
A most publikált eredmények a 2001. január 1-jétől május 20-áig elkészült, mintegy 5000 fős országos reprezentatív adatbázison, másrészt a 2000. 21. hetétől 2001. 21. hetéig megkérdezett 15000 személy adataira alapozva készültek.
Kétféle mutatóra készülnek elemzéseik: egyrészt a biztos szavazók, pártot választók (kb. a felnőtt lakosság harmada) körében az elsődleges pártpreferenciákat kísérjük figyelemmel (“Kire szavazna, ha most vasárnap lennének a választások?”), másrészt az összes felnőtt korú megkérdezett pártszimpátiáját is kérdezzük (“Mennyire rokonszenves, illetve ellenszenves Önnek a …párt).
A módszertan részletes leírása >>
Egyenletes emelkedés
Az elmúlt négy hét adatainak görgetett értékelése alapján tovább növelte előnyét a Magyar Szocialista Párthoz képest a Fidesz a biztos pártválasztó és szavazni akaró felnőtt lakosság körében. A lap alján látható ábra mutatja, hogy nincs változás a trendben: a fiatal demokraták népszerűségének növekedése csaknem akkor kezdődött el, amikor a kisgazda párt belső és személyi konfliktusai miatt a támogatottságuk folyamatosan és látványosan apadt. A múlt heti adatsorhoz képest, amikor a két párt között a különbség nem volt szignifikáns. A 21. héten megkérdezettek körében 45 százalék választotta a Fiatal Demokraták Szövetségét a választható pártok közül, két százalékkal többen, mint egy héttel korábban. A növekedés tehát kevesebb mint öt százalék, szemben a szocialistákat választók körében mért csökkenéssel. A 20. héten a felnőtt és biztos pártválasztó, szavazni is akaró népesség körében megkérdezettek 39 százaléka választaná az ellenzék legnagyobb pártját, szemben az egy héttel korábbi aránnyal, amikor 43 százalék volt az érték.
A politikai elemzéseket, a közvélemény kutatásokat figyelemmel követők számára közismert, hogy nem mutatnak teljesen azonos értékeket a különböző kutató intézetek adatai, de a tendenciák között csak ritkán van jelentős eltérés. Ilyen volt az év elején a TÁRKI adatsora, amely egy hónap alatt 18 százalékos növekedést mutatott a Fideszt választói körében egy hónap alatt.
A többieknél – a biztos szavazók, pártválasztók, vagyis a választás feltételeire leginkább hasonlító adatsorokban – általában 10 százalék a szocialisták előnye. A Medián múlt heti felmérése ennél nagyobb, 12 százalékos előnyt mutatott.
Medgyessy még nem látszik
Korábbi adatok és grafikonok
• Politikai háttér
• A pártok és a kormány iránti rokonszenv
• A “Székely-botrány” hatása a pártok megítélésére
• A Fidesz iránti rokonszenv korcsoportonként
• A kutatás módszertana
A Magyar Szocialista Párt kongresszusa a hét végén dönti el, hogy Medgyessy Péter lesz-e a párt kormányfő jelöltje a 2002-es választásokon. A mostani felmérésekből még nem látszik, hogy javított-e a szocialista párt támogatottságán, hogy párton kívüli, de közismert személyiség vezeti a választási küzdelemben a pártot. Orbán és Medgyessy mérkőzésekre készülnek a kampány-műhelyekben és ezt mindegyik politikai tömörülés a saját stratégiája szerint vezeti be. Ahogy az sem választható szét az adatokból, hogy a Kövér-Pokorni csere, Orbán pártoktól függetlennek eladni kívánt új szerepe vagy a kisgazdák teljes eltűnése növeli-e ilyen mértékben a fiatal demokraták támogatottságát.
Minden közvélemény kutató adatait a sajátjaihoz lehet a legjobban hasonlítani. A TNS Modus esetében ez hangsúlyosan igaz, mert a felmérés, ahogy a módszertani leírásban szerepel, folyamatosan, napról napra történik, tehát nem egy pillanatot mutat. A magyar politikai közélet annyira hektikus, olyan gyakoriak a széles körben nagy indulatokat kavaró fejlemények, hogy a néhány nap alatt készített felmérések könnyen mutathatnak más eredményt, mint az egy havi adatmennyiséget integráló adatsor.
Ezzel is magyarázható, hogy a kormány megítélése szinte alig változik, pontosabban két pontot javult a biztos pártválasztó, szavazni akaró felnőtt lakosság körében és hajszálnyit sem javult és nem is romlott a teljes felnőtt népesség megítélése szerint.
