Az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának értékelése (2001. június 28.)

• A táblázatok jegyzéke
• A Figyelő cikke
• A FigyelőNet cikke

Összefoglaló megállapítások

A vizsgált cégek elmúlt évi forgalomalakulása

• Az 500 telefonon megkérdezett vállalatvezető több mint 70 százaléka az elmúlt évet illetően kisebb-nagyobb forgalomnövekedésről számolt be.
  

• 1999. óta évről-évre egyre nagyobb arányban jeleztek forgalomemelkedést, és egyre kisebb arányban forgalomcsökkenést a megkérdezett menedzserek.
  

• A korábbi évekkel szemben 2001-ben már minden egyes szektorban többségbe kerültek azok a cégek, amelyek az elmúlt évi forgalmuk emelkedését jelezték.
  

• A gazdasági növekedés pozitív hatása egyre inkább átterjed a gazdaság összes szektorára. Ezt a hatást 2000. évi felmérésünk során még egyáltalán nem tapasztaltuk. Ezzel együtt jelenleg is még az a jellemző, hogy a gazdasági fellendülés előnyeit
  
  
  
  
  
  • leginkább a külföldi tulajdonú vállalatok,
    
  • legkevésbé a mezőgazdasági vállalkozások

A kormányzat gazdaságpolitikai intézkedéseinek megítélése

• A vállalatvezetők közül viszonylag a legtöbben (16%) a minimálbér emelését nevezték meg spontán módon, mint olyan kormányintézkedést, amelyről úgy gondolták, hogy jelentősen befolyásolta a gazdaságpolitika alakulását. Többségük azonban kedvezőtlen gazdaságpolitikai hatásúnak ítélte ezt az intézkedést.
  

• A többi – spontán módon megemlített – jelentősnek tartott kormányintézkedés közül
  
  
  
  
  
  • egyértelműen kedvező visszhangja volt a lakásépítési támogatásoknak, a Széchenyi-tervnek és a családpolitikai intézkedéseknek,
    
  • egyértelműen kedvezőtlen visszhangja volt a szövetkezeti üzletrész törvénynek és a piaci árakba történő kormányzati beavatkozásoknak.

• A kormány tevékenységének megítélése igen ellentmondásos, amit jól mutat, hogy a kormány munkájának/intézkedéseinek a kérdőívben felsorolt 20 jellemzője közül
  
  
  
  
  
  • 3 döntésről/jellemzőről egyértelműen pozitív,
    
  • 6 döntésről/jellemzőről inkább pozitív, mint negatív,
    
  • 6 döntésről/jellemzőről inkább negatív, mint pozitív,
    
  • 5 döntésről/jellemzőről egyértelműen negatív

• A kérdőívben felsorolt 20 kormányintézkedés, illetve kormányzati tevékenység közül a legnagyobb egyetértés a következőket fogadta:
  

• a Széchenyi-terv bevezetését (64% teljesen, 22% nagyobbrészt egyetért vele) és
  
• az önkéntes kamarai tagság megszüntetését (64% teljesen, 15% nagyobbrészt egyetért vele).

• A kérdőívben felsorolt 20 kormányintézkedés, illetve kormányzati tevékenység közül a legnagyobb elutasítás a következőket fogadta:
  
  
  
  
  
  • a kisgazda minisztériumok munkáját (csupán 1% ért teljesen, 3%-a pedig nagyobbrészt egyet azzal az állítással, hogy “szakszerűen végezték” volna a munkájukat, ugyanakkor 85%-uk egyáltalán nem tartotta e tevékenységeket szakszerűnek), és
    
  • a kormány agrárpolitikáját (csupán 1% ért vele teljesen egyet, 5%-a pedig nagyobbrészt elégedett vele, ugyanakkor 80%-uk egyáltalán nem tartotta a kormány agrárpolitikáját megfelelőnek).
    

• Az átlagosnál gyakrabban ítélték pozitívan az Orbán-kormány intézkedéseit
  
  
  
  
  
  • Budapesten és
    
  • a szolgáltatások területén működő cégeknél.

• Az átlagosnál ritkábban tartották kedvezőnek a kormányzati intézkedéseket
  
  
  
  
  
  • a vegyesvállalatoknál.

A jövőre vonatkozó gazdasági kilátások és a gazdaságpolitikai várakozások megítélése

• A megkérdezettek háromnegyed része szerint
  
  
  
  
  
  • vagy kismértékben enyhülni fog az adó és TB-teher,
    
  • vagy lényegében szinten marad.

• Míg 1999-ről 2000-re csökkent a pesszimisták aránya az adó- és TB terhek alakulását illetően, addig 2000-ről 2001-re nem mutatható ki lényeges változás a menedzserek várakozásaiban.
  

• A megkérdezettek közel négyötöde (78%-a) szerint várható, hogy a választásokig megnő a kormány “osztogató kedve”. Voltak, akik szerint minden területen jellemzőek lesznek az “osztogatások”, mások szerint ezek főként egy-egy területre fognak koncentrálódni. A konkrét területet megjelölők leggyakrabban
  
  
  
  
  

  
  

  • a nyugdíjak növelésére,
    
  • népszerű családpolitikai intézkedésekre, továbbá
    
  • mezőgazdasági támogatásokra

• A megkérdezettek meglehetősen bizonytalanok voltak abban, hogy tovább csökken-e az infláció és a kamatszint. Általában kismértékű csökkenést vagy stagnálást tudnak elképzelni. Úgy tűnik, hogy az évek során – az inflációs és kamat-előrejelzések meghiúsulását látva – a menedzserek egyre szkeptikusabbak lettek.
  

• A menedzserek átlagosan 10%-os inflációt becsültek a 2001-es év egészére. Ez a prognózisuk 1 százalékponttal nagyobb az egy évvel ezelőtt (a 2000. évre vonatkozóan tett) előrejelzésüknél. A vállalatvezetők tehát ma valamivel pesszimistábbak az inflációs kilátásokat illetően, mint amilyenek tavaly voltak.
  

A vállalatvezetők elképzelései cégük várható jövőbeni prosperálásáról, az azt befolyásoló makrogazdasági folyamatokról és a szükséges kormányzati intézkedésekről

• A 2000. évi felmérésünk eredményéhez képest 61%-ról 54%-ra csökkent a következő évre forgalomfelfutást váró cégek aránya. Ez az arány annál is sokkal kisebb, mint amennyien mostani felmérésünk során azt jelezték, hogy az elmúlt évben nőtt a cégük forgalma (71% nyilatkozott így). Ezek az adatok a konjunkturális változások bizonyos mértékű mérséklődését, a gazdasági növekedés ütemének lassulását vetítik előre.
  

• A várt forgalomnövekedésnek egyre inkább a belföldi értékesítés lesz a forrása (legalábbis a vállalatvezetők véleménye szerint). Idei felmérésünk során a forgalomemelkedést prognosztizálók 57%-a gondolta úgy, hogy árbevételének növekedése kizárólag a belföldi értékesítés felfutásából fog származni, további 25%-uk pedig cégük belföldi és külföldi értékesítése egyaránt nőni fog.
  

• A belföldi értékesítés további felfutását a menedzserek 70%-a kizárólag, 24%-a részben a piaci magánszereplők megrendeléseitől várja. Ugyanakkor folyamatosan csökken a kizárólag állami megrendelésekre támaszkodó forgalomnövekedést előrejelzők aránya.
  

• A külföldi értékesítés növekedése továbbra is döntőenaz EU piacokon történő nagyobb értékesítésnek lesz köszönhető, de a menedzserek szerint a magyar vállalatok számára egyre fontosabb lesz a CEFTA piacokon elérhető forgalomfelfutás.
  

• A forgalom növekedésére számító menedzserek közül mindössze 30%-a gondolta úgy, hogy cége forgalomfelfutásához a kormány gazdaságélénkítő hatása is hozzájárult.
  

• A makrogazdasági kilátásokat illetően a megkérdezett vállalatvezetők egyharmada kifejezetten borúlátó. Ők attól tartanak, hogy a gazdálkodási környezet romlani fog és ez kedvezőtlenül fogja érinteni cégük gazdálkodását. Az elmúlt évi felmérés adataival összevetve, összességében
  
  
  
  
  
  • nem szűrhetők le egyértelmű tendenciák,
    
  • a vállalatvezetők ma valamivel kedvezőbbnek látják a makrogazdasági folyamatokat, illetve ezeknek a cégükre gyakorolt hatását, mint egy évvel ezelőtt,
    
  • az egyes menedzsercsoportok véleménye közötti különbségek mérséklődtek tavaly óta.
  
  

• Jelentős beruházást a megkérdezettek cégeinek több mint egyharmada, kisebb beruházást további bő egyharmada tervez a következő 12 hónap során.
  

• A beruházást tervezők aránya folyamatosan nőtt az elmúlt két évben. Ma a cégek közül másfélszer annyian terveznek jelentős beruházást, mint két évvel ezelőtt, ugyanakkor kétharmadára csökkent azon cégeknek az aránya, amelyek semmiféle beruházást nem terveznek a következő 12 hónapra.
  

• A felmérés egyértelműen kimutatta, hogy a beruházási kedv meglehetősen szoros összefüggésben van
  
  
  
  
  
  • mind a közterhek alakulásával kapcsolatos várakozásokkal,
    
  • mind az infláció és kamatszint várható alakulásának megítélésével,
    
  • mind a makrogazdasági kilátások megítélésével.

• A menedzserek úgy vélik, hogy a kormányzat elsősorban a TB-járulék mérséklésével és adócsökkentéssel tudná elősegíteni azt, hogy cégük még sikeresebb legyen.
  

• Jogszabály változtatását ma kevesebben várják a kormánytól, mint egy évvel ezelőtt. Akik mégis erre ösztökélik a gazdaságirányítást, azok elsősorban a TB- és adóterhek csökkentését, és a mezőgazdaságot érintő jogszabályok változtatását látnák szívesen.