A 19 országban végzett felmérés tanúsága szerint a magyarok különösen bizalmatlanok a köztisztviselőkkel és önkormányzati képviselőkkel, valamint a bankárokkal szemben, de nemzetközi összehasonlításban a rendfenntartó erőknek is kevesen szavaznak bizalmat hazánkban.
Jó fiúk
A válaszadók 94 százaléka bízik a tűzoltóságban, és kétharmaduk “nagyon megbízik” a szervezet képviselőiben, így nemzetközi összehasonlításban ők azok, akiket a legnagyobb bizalom övezi.
A rangsor második helyén a posta áll: a megkérdezettek háromnegyede bízik a postai szolgáltatókban. Mindazonáltal Kelet- és Közép-Európában nagyobb bizalom övezi a postát, mint Nyugat-Európában, ahol a megkérdezettek 70 százaléka nyilatkozott így, ám ennél többen – 72 százalék – szavazott bizalmat a rendőrségnek. Az első két helyezett hazánkban is a nemzetközi összesítésben vezető tűzoltóság és a posta.
Kelet- és Közép-Európában bár a rendőrség imázsa általában véve kevésbé jó, mégis jó jel az, hogy minden második megkérdezett nyilatkozott úgy, megbízik országának rendfenntartó erőiben. Régiós összehasonlításban elmondható, hogy a rendőrség iránt a magyarok viseltetnek legkevésbé bizalommal: csupán a megkérdezettek 48 százaléka vallott így. Az összes, a kutatásban résztvevő országot vizsgálva ennél kisebb bizalmat a rendfenntartó erőkben csak Oroszországban és Görögországban mértek a kutatók.
Általában pozitív a környezetvédő szervezetek megítélése is: a megkérdezettek mintegy 60 százaléka fejezte ki bizalmát irányukban. Kivétel ez alól Magyarország, ahol e szervezetek iránt bizalmat tanúsítók aránya nem éri el az 50 százalékot és Görögország, valamint az Egyesült Királyság, ahol körülbelül minden második válaszadó nyilatkozott bizalomról. A legtöbb bizalmat e szervezetek Törökországban, Lengyelországban és Romániában vívták ki maguknak.
Rossz fiúk
A felmérés szerint a legcsekélyebb bizalom a szakszervezetek iránt mutatkozik. Az európaiak és amerikaiak 58 százaléka “nem bízik” a szakszervezetekben és egynegyedük saját bevallása szerint “egyáltalán nem bízik meg” bennük.
Legkritikusabban a bolgárok, olaszok, magyarok és a görögök vélekednek, ahol a megkérdezettek több mint 70 százaléka jelezte bizalmatlanságát a szakszervezetek iránt. Vannak azonban országok, ahol a szakszervezeteket a lakosság elismeri: Hollandiában a válaszadók 71 százalékára, Svájcban, Svédországban, Törökországban, Belgiumban, Spanyolországban és Lengyelországban minden második megkérdezettre igaz ez.
A köztisztviselők és önkormányzati képviselőkkel kapcsolatban Magyarországon és Bulgáriában a legkritikusabbak a válszadók: a magyarok 73 százaléka és a bolgárok 62 százaléka saját bevallása szerint nem bízik a köztisztviselőkben, ráadásul közülük minden harmadik kifejezetten bizalmatlan. Nyugat-Európában hasonlóan negatív kép a görögökben és olaszokban él a köztisztviselőkről és helyi képviselőkről.
Hasonlóan eltérő véleménnyel vannak az egyes országok lakói a bankárokról. A megkérdezettek mintegy fele saját bevallása szerint megbízik a bankárokban. Néhány országban kifejezetten nagy bizalom övezi őket: Svédországban és Hollandiában a válaszadók több mint 80 százaléka, Svájcban és Németországban pedig a 70 százalékot is meghaladja azok aránya, akik bizalommal viseltetnek a banki szakma képviselői iránt.
Másrészről azonban, ugyanilyen nagy arányban bizalmatlanok irántuk az olaszok, és a kutatás az átlagosnál rosszabb eredményt hozott Magyarországon (31 százalék bízik a bankárokban), Spanyolországban, Oroszországban és Franciaországban.
