Ellentétesek a szakértői vélemények a pécsi egyetemi lövöldözés vádlottjáról, G. Ákosról.
A védelem által felkért, időközben a bírósági eljárásba bevont szakértők azt mondták: a G. Ákos által nagy dózisban alkalmazott antidepresszáns szedésének elhagyása okozhatott olyan elvonási tünetet, amely kóros pszichózist generált. Hangsúlyozták, hogy az ilyen cselekményt az érintett környezete korábban nem veszi észre, robbanásszerűen jön létre, rövid ideig tart és “jóvátételi igyekezet kíséri”. A szakértők összességében úgy ítélték meg, hogy a vádlottnál fellépő pszichózis súlyos fokban korlátozta cselekedetei súlyának felismerésében.
A nyomozóhatóság által felkért szakértők ugyanakkor kitartottak álláspontjuk mellett, miszerint a vádlott személyiségzavara enyhe fokban korlátozta őt cselekedetei súlyának felismerésében. Azt mondták: a fiatalember által szedett gyógyszer leggyakoribb mellékhatásai és elvonási tünetei között testi tünetek szerepelnek. Álláspontjuk szerint G. Ákos nem hallott hangokat, nem hallucinált, az évek óta tartó kudarcélmények, megaláztatások, sérelmek motiválták tettének elkövetésében.
A bíró a tárgyaláson felolvasta a toxikológiai véleményt, amely szerint G. Ákos testnedveiből sem alkohol, sem drog, sem a központi idegrendszerre ható szerek hatóanyagait nem mutatták ki. A rendelkezésre álló bizonyítékokból és Gere Ákos vallomásából azonban nem derült ki, hogy a vádlott pontosan mikor vett be utoljára abból a gyógyszerből, amelynek elvonása a vita tárgyát képező esetleges pszichózist okozhatta.
Az ügyészség G. Ákost előre kitervelten, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettének kísérletével vádolja a Baranya Megyei Bíróságon tavaly decemberben kezdődött büntetőperben.
A gyógyszerészhallgató 2009. november 26-án a Pécsi Tudományegyetem biofizikai intézetében pisztollyal megölte egyik csoporttársát, további három embert súlyosan megsebesített.
