Gyengébb eredményt hoz a vártnál az első félév – figyelmeztetett múlt heti közleményében a Danubius szállodavállalat. A nyári időszakban hagyományosan jól teljesítő cég a profit visszaesését a forinterősödéssel, a német gazdaság gyengélkedésével, továbbá a túlméretezett szállodai kapacitásokkal indokolja. Betegh Sándor vezérigazgató arról tájékoztatott, hogy az idei első félévben a csoport szállodáinak kihasználtsága 4 százalékponttal romlott, a forinterősödés pedig 15 százalék körüli árbevétel-csökkenéssel jár.
INTŐ JEL. Figyelembe véve, hogy a tavaly szeptember 11-i terrortámadásokat követően világszerte visszaesett a turizmus, önmagában ez az adat még nem adna okot aggodalomra. Az azonban már hosszú távon is kedvezőtlen jel, hogy a nyári foglaltság is rosszabb a korábbiaknál. Betegh Sándor szerint hosszú ideje nem volt példa arra, hogy a Forma-1 idejére ilyenkor még legyenek szabad szobák a budapesti szállodákban.
Ugyanezt panaszolja Koszta Sándor, a budai oldalon lévő Art’otel értékesítési és marketingigazgatója is. Náluk május végéig ugyan jól alakult a forgalom, akkor azonban visszaesés következett be. A Kempinski Hotel Corvinusban viszont nőtt a foglaltság, ám ez döntően annak köszönhető, hogy ott a business, az incentive és a konferenciaturizmus a jellemző. “Ez a szegmens jobban teljesít, mint a szabadidő-turizmus, ám a bevétel a forintárfolyam változása miatt így sem nő” – mondja Pamela Miller, a hotel értékesítési és marketingigazgatója.
Trendforduló? A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint májusban a turizmus devizabevétele 319 millió euró volt, szemben az egy évvel korábbi 377 millióval. Az év első öt hónapjában az ágazat teljesítménye így 15,4 százalékkal csökkent az előző esztendő azonos időszakához képest. Ezzel összhangban van, hogy – Európa szinte valamennyi légikikötőjéhez hasonlóan – a múlt év második felétől Ferihegyen is csökkent az utasforgalom. Péterfi Gábor, a Budapest Airport Rt. kommunikációs igazgatója arról számolt be, hogy míg 2000 júniusában 444 ezer, rá egy évre pedig 455 ezer utas fordult meg a magyar főváros repülőterén, addig az idén csak 420 ezer. Ez közel 8 százalékos visszaesés, miközben a nagyobb forgalmat lebonyolító bécsi repülőtéren csupán 4 százalékos csökkenést regisztráltak. Péterfi szerint leghamarabb az év végére várható, hogy megfordul ez a tendencia, az uniós csatlakozás pedig – az eddigi tapasztalatok alapján – előreláthatóan 10 százalékos forgalomnövekedést eredményez majd.
A magasabb kategóriájú balatoni szállodáknál sem elégedettek az idei szezonnal. Nagy Jenő, a balatonfüredi Annabella és Marina hotelek igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a német vendégek száma 2001-hez képest 20-50 százalékkal csökkent a térségükben, de Hévízen sem jobb a helyzet. A múlt év azonos időszakával összehasonlítva mindez a két szállodában eddig 50-60 millió forintos forgalomcsökkenéssel járt. Ezt Nagy Jenő részben a márka euróra való kedvezőtlen átváltásával és a forint erősödésével magyarázza – szerinte a labdarúgó-világbajnokság csak pár százalékos kiesést okozott. Ennél nagyobb gondot jelent viszont, hogy a német nyelvterületen igen rossz az ország marketingje. Így azután az igazgató szerint “csak a csoda segíthetne” az idei szezonon. Mégis úgy véli: előre kell menekülni, nem szabad leállni a fejlesztésekkel. “Már csak azért sem, mert a konkurencia – Horvátország, Bulgária – nem alszik” – szögezi le Nagy Jenő.
GYENGÜLŐ VONZERŐ. Hasonló aggályai vannak Betegh Sándornak is. Szerinte ugyan az euróban közölt, és évente maximum 3-4 százalékkal emelkedő szobaárak a külföldiek számára nem jelentenek drágulást, de ha az utazás teljes költségét hasonlítják össze alternatív célpontok áraival – például Horvátországgal -, akkor már úgy érezhetik, hogy máshol többet kapnak a pénzükért.
Ráadásul a hazai tendenciákkal ellentétben a magasabb árfekvésű Horvátországban emelkedik a turistaforgalom. “Szomszédunk jóval többet tud nyújtani, csodálatos tengert, nagyszerű városokat; nem vagyunk vele egy súlycsoportban” – állapítja meg Kőhidi Rita, a Vista Utazási Irodák beutaztatási értékesítési igazgatója. A szakember szerint a gyógyfürdők és a wellness szolgáltatások vonzóak lehetnének, de még e téren is óriási európai konkurenciával találjuk szembe magunkat. Olaszországban például kevésbé jó gyógyvizek találhatók, mint nálunk, azok mégis jóval látogatottabbak.
Versenyelőnyünk azért is csökken, mert a Magyarországra utazás összes költsége alaposan megnövekedett az elmúlt években. “Az ország a forint felértékelődése nélkül is folyamatosan drágul a külföldiek számára” – magyarázza Skultéty László, a GKI Gazdaságkutató Rt. turizmussal foglalkozó munkatársa. Ez az évi 6-8 százalékos infláció miatt változatlan árfolyamok esetén is érvényesül, de a nominális felértékelődés következtében a drágulás mértéke az elmúlt évben a 25 százalékot is elérte. Természetesen a forinterősödés más exportágazatokat is sújt, veszélyeztetve hazánk versenyelőnyét, de a fejlett technológiát alkalmazó ágazatokban a hatékonyságnövekedés képes ellensúlyozni ennek negatív hatását. A turizmusban a racionalizálásnak kisebb tere és egyelőre kevesebb jele van.
A megoldás a térségek, régiók összehangolt, átgondolt stratégia alapján történő fejlesztése lehet. Az eddigi, témák szerinti állami támogatási rendszert – például lovas turizmus éve, gyógyfürdők fejlesztése – fel kell váltania a regionális szemléletnek, amelynek keretében összehangolják a magánszféra, a helyi önkormányzat és az állam beruházásait, s a támogatásokat is ennek megfelelően csoportosítják át, illetve koncentrálják egy-egy régióra.
A fenti megállapítással Betegh Sándor is egyetért. Úgy véli, az államnak a turizmus infrastruktúráját fejlesztő beruházásokat – például gyógyfürdőket, konferenciatermeket – kell támogatnia, de a piaci szereplők támogatása torzíthatja a versenyt. A vezérigazgató szerint egy-egy szállodaberuházást már nem szükséges támogatni, hiszen azzal a létesítmény tulajdonosai jelentős árelőnyre tehetnek szert.
ÜDÍTŐ KIVÉTEL. A fejlesztések áldásos hatására is van azonban példa. Hajdúszoboszlón két éve adták át az ország első aquaparkját, s az eredmények már az első esztendőben felülmúlták még a legvérmesebb elképzeléseket is. Ezt követően közel 2,4 milliárd forintos beruházásba fogtak: kibővítették az aquaparkot, s újjáépítették a városi strandfürdőt, amit két hete adtak át. Jenei Tibor, a helyi önkormányzat idegenforgalmi referense elmondta, hogy a településen tavaly egymillió vendégéjszakát regisztráltak, ebből 400 ezret lengyel turistáknak köszönhetően. Az elő- és utószezonban viszont a német vendégek dominálnak, s most a szlovák látogatók érdeklődése is erősödik. Tavaly mindemellett 29 százalékkal emelkedett Hajdúszoboszlón a belföldi turisták száma.
