I. Árfolyamgát
1. A technikai kérdések
Ki és mikor kérheti az árfolyamrögzítést? Egyáltalán az árfolyamrögzítést kell majd kérni, vagy a nyugdíjpénztári tagságról szóló döntésnél megismert technika szerint éppen fordítva, vagyis akkor kell eljárni, ha azt szeretnénk, hogy minden maradjon a szerződés szerint? Szinte biztos, hogy ezúttal nem lesz fordított logika, vagyis majd az ügyfélnek kell bemennie a bankba, neki kell majd kérnie a szerződés módosítását.
Kérdés továbbá, hogy adott időintervallumban lehet az árfolyamrögzítést választani, majd onnantól 2014. december 31-ig már a rögzített árfolyam érvényes? Vagy a fordulónapig bármikor át lehet térni a rögzített árfolyamra? Van-e visszaút? Vagyis, aki egyszer rögzített árfolyamot választott, visszatérhet-e a teljes törlesztésre? Csak valószínűsíteni lehet, hogy a végső megoldás az lesz, hogy 2014 végéig a módosított szerződés lesz érvényben, aki ezt az utat választja, az menet közben nem léphet vissza.
2. A türelmi idő után
A bejelentett csomag szerint 2014. december 31-ig, vagyis egyfajta türelmi időszakra lehet rögzíteni a törlesztések árfolyamát, majd meg kell kezdeni az elhalasztott törlesztések, azaz az új adósság visszafizetését. Ezzel 2015. január 1-jétől akár jelentősen is megnőhet az árfolyamgátat választó ügyfelek törlesztőrészlete. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor azt mondta erről, hogy 15 százaléknál jobban nem nőhet ekkor sem a törlesztés? Ennek vajon mi lesz a technikája?
II. Moratórium és Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET)
3. A kvóták mérete
Miután elindul a nemteljesítő adósok lakásainak értékesítése, a bankok és a kormány által elfogadott eljárás szerint igen alacsony kvóták alapján lehet majd elárverezni a lakásokat. A moratórium ilyen feloldása mellett változhat-e a törlesztési hajlandóság? Érezhető mértékben javul-e a bankok pénzügyi pozíciója?
4. Az elárverezhető lakások kiválasztása
Mi alapján választják ki az eladható ingatlanokat? Azt a lakást adja el majd a bank, amelyik piacképes és egyáltalán el lehet adni, aztán megáll arra az évre, ha elérte a limitet? Esetleg sorsol? Vagy valamilyen kompetens döntéshozó válogat? Egy biztos: az, akinek a lakása majd beleesik az eladható lakás kategóriába biztosan tudni szeretné, hogy miképpen lett pont ő a szerencsés kiválasztott?
5. Tényleg veszi az állam?
Az ígéret szerint a NET a hitelszerződés szerinti forgalmi érték 55, egyéb városokban 50, községekben pedig 35 százalékáért megvásárol ingatlanokat, és bérleti jogot biztosít az adósok számára. Mindez fontos és lényeges intézkedésnek tűnik, de Matolcsy György lapunknak azt nyilatkozta, jövőre 5 milliárd forintot szánnak az eszközkezelőre. Ha ez az összeg teljes egészében lakásvásárlást jelent (aligha, hiszen kamattámogatásról is született ígéret), akkor 15 millió forintos átlagos forgalmi értéket és 50 százalékos átlagos vásárlási árat feltételezve, ez mindössze fölfelé kerekítve is 667 lakás megvételére elegendő. Figyelem, tavaly év végén 90 ezer ingatlanhoz kapcsolódott problémás hitel!
6. Bérlakás-program
Miképpen fog működni a bérlakásprogram? Az újonnan épült bérlakásokat természetesen lehet racionálisan építeni, de mi lesz a megvásárolt ingatlanokkal? A NET, mint valami országos főúr, teljesen elszórtan, különböző társasházakban rendelkezik majd egy-egy lakással? Hogyan lehet egy ilyen teljesen szedett-vedett portfóliót egy állami intézménynek működtetnie?
III. A bankok kérdései
7. Könyvelés, számvitel
A bankoknak nagyon fontos lesz, hogy miképpen kell lekönyvelni azt, ha az aktuális 220 forintos svájcifrank-árfolyam mellett 180 forintos árfolyamon törlesztenek a kedves ügyfelek. Természetesen biztosan kitalálják majd az okosok, hogy milyen technikával lehet ezt elszámolni, de erről még zavar van. A megoldás bizonyára valamilyen elhatárolás lesz, ami segít abban, hogy ne kavarja meg az egyes évek jövedelmezőségét.
8. Különadó
A bankok úgy írtak alá egy lényeges megállapodást, hogy az számukra kiemelten fontos kérdéseket nem kezelt, eltolt. Hogyan fog alakulni a pénzügyi szektor különadója 2013 után? Amit biztosan lehet tudni, hogy valamilyen adót továbbra is szeretne beszedni a kormány a bankoktól, de azt, hogy ezt a megelőző évek bázisán számolják, vagy valamiképpen, a ma még nem ismert, de tervezett egységes európai uniós bankadóval lenne egyenlő, nos, erről semmit nem tudni. Igaz, hangsúlyozottan, arról sem, hogy lesz-e európai bankadó, és ha igen, akkor milyen mértékű?
9. Hitelezési kedvezmény
Nem szerepel a megállapodásban még utalás sem arra nézve, hogy kapnak-e adókedvezményt a hitelezésben serénykedő bankok. Ha ez nincsen végleg elfelejtve, akkor milyen hitelezési aktivitás, milyen mérlegfőösszeg-növekedés, vagy milyen célzott (például kkv-knak szóló) kihelyezés mellett csökkenthetik a bankok a különadójukat?
IV. És, akikkel senki nem foglalkozott
10. Jó adósok kamatai
Végül egy pont, ami nagyon hiányzik. Az egész csomag semmilyen módon nem kezel kamatokat. Természetesen lehet visszafelé mutogatni, vagyis korábban különböző szabályozások már mérsékelték a bankok mozgásterét. Ugyanakkor a devizahitelezés egyik legsúlyosabb problémája, hogy a jó ügyfelek továbbra is rettentő magas kamattal törlesztik korábban felvett devizahiteleiket, ezzel semmit nem kezdett az Otthonvédelmi Akcióterv.
