A német alkotmánybíróságnak arról kellett döntenie, hogy a tavalyi görög mentõcsomag illetve Németország hozzájárulása az európai mentõalaphoz (EFSF) nem volt-e alkotmányellenes, és nem sértett-e európai uniós törvényt.
A karlsruhei testület elutasította azokat a beadványokat, amelyek az eurózónás mentõcsomagban való részvétel alkotmányellenességét firtatták.
Az alkotmánybíróság közlése szerint az eurózónás tagállamok megmentésérõl szóló határozat szavazása nagyon szoros volt, a határozat azonban nem egy biankó csekk a további tagországok megmentésére.
A görög pénzügyminiszter közben azt ígérte, felgyorsítják a reformokat, hogy az állam kevesebbet költsön. Evangelosz Venizelosz azt ígérte, hogy nagy méretû privatizációba kezdenek: ebbõl 5 milliárd eurós bevételre számítanak az idén.
Görögország 110 milliárd eurós kölcsönt kapott tavaly az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól, júliusban pedig újabb mentõcsomagot szavaztak meg neki, hogy megmentsék az államcsõdtõl.
Az athéni kormánynak ennek fejében csökkentenie kell az állam költekezését, meg kell nyirbálnia a jóléti kiadásokat, és növelnie kell az dókat.
Merkel: nincs jele recessziónak
A figyelmeztetõ jelek ellenére sincs jele recessziónak, Németország ismét az EU növekedési motorja – jelentette ki a német kancellár annak kapcsán, hogy az alkotmánybíróság elutasította a korábbi görög, valamint eurótámogatási mentõcsomagokkal kapcsolatban benyújtott alkotmányossági panaszt. Merkel úgy vélte, hogy Németországnak 2011 nyarán “jól megy”, a koalíció az elsõ két évben jó munkát végzett, fõ választási ígéreteit tartani tudta: a munkanélküliek száma 3 millió alá csökkent, a német államháztartás hiánya az idén a GDP 1,5 százalékát érheti el, a 3 százalékos maastrichti küszöbérték felét. Ugyanakkor elismerte, hogy a GDP 83 százalékát kitevõ német államadósság még mindig messze felette van a 60 százalékban maximált maastrichti kritériumnak.
A kancellár egyúttal hangsúlyozta, hogy “történelmiek” a mostani a kihívások.
