Várhatóan két éven belül Magyarországon is megvalósul a távközlési liberalizáció. A korlátozások megszűnésének és a választás szabadságának első jelei és annak következményei – a kedvező árak és az egyre javuló minőség – azonban már ma is tetten érhetők. Az egyenlő versenyesélyt biztosító jogszabályok azonban még váratnak magukra.
A piacon lévők és az oda belépni szándékozók egyenlő versenyesélyének biztosítása minden liberalizáció – így a távközlési piacnyitás – alapja. A magyar jogszabályalkotás azonban mindeddig nem tett határozott lépéseket ennek érdekében. Kérdés azonban, hogy elegendő lesz-e az elkövetkezendő időszak mindehhez, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az állam az uniós elvárásoknak megfelelően egy évvel korábbra, 2001. elejére szeretné megszüntetni a Matáv kizárólagosságát. Ebben a még monopolhelyzetben lévő szolgáltató is partnernek látszik, a Matáv tulajdonosai azonban feltételekhez kötötték a monopólium korábbi lebontását. A cég kéréséről csak homályos megfogalmazások láttak napvilágot, a Matáv tulajdonosai leginkább a szabályozás terén szeretnének hosszú távon előnyös helyzetet teremteni maguk számára. Ebben az esetben megfontolandó, hogy megéri-e ez a lépés.
A liberalizáció halogatása ugyanakkor a piacot uraló Matáv számára kedvez, amely cég kihasználva törvényi lehetőségeit, például a hálózatát igénybe vevő alternatív szolgáltatók számára olyan szinten tartja az összekapcsolási díjat, ami eredendően kizárja a piacon lévők egyenlő versenyét. Idén talán elmozdulás következik be e téren, az interconnect díj az uniós elvárások szerint közelít a költségekhez. Mindaddig tehát, amíg a jogszabályi környezet nem teremt egyenlő versenyfeltételt, hiába a piacon lévők tőkeereje, magyarországi elkötelezettsége, a tulajdonosaik liberalizációs tapasztalata, próbálkozásaik csak az egyenlőtlenek kíméletlen vesszőfutásaként értelmezhető.
A teljes liberalizáció megvalósulásáig az ügyfelek számára sem lesz érezhető jele a piacnyitásnak. Az utóbbi időben azonban a magyar ügyfelek is ízelítőt kaphattak abból, miként érintheti őket a majdani szabadpiac. A Magyarországon néhány éve jelenlévő vezetékes alternatív szolgáltatók – akár veszteségeik gyarapítása vagy nyereségük csökkenése árán is – egymás alá kínálnak áraikkal és például az Internet Protokoll-alapú szolgáltatásban a Matávnál is kedvezőbb árakat kínálnak.
Mintha a technika fejlődése ezúttal a piacon lévő vezetékes alternatív és a GSM-szolgáltatóknak kedvezett volna a kizárólagos vezetékes szolgáltatóval folytatott versenyben. Az említett Internet Protokoll-alapú beszédátvitel volt az a kiskapu a legutóbbi időben, amelyen ezek a cégek a Matáv monopóliumának lejártáig támadást indítottak a beszédátvitelre kizárólagosságot szerzett céggel szemben.
A technológia fejlődésének következtében ma már feltehetően – és a későbbiekben még inkább – nem csupán a mobil- és a fix telefónia versenyez egymással, hanem a szolgáltatások is, ami meghozhatja az ügyfél számára a további választékbővülést, illetve a remélt árcsökkenést.
A liberalizáció első jeleként elkezdődött tehát egy érzékelhető árverseny, amire korábban az árkövetés volt jellemző. A liberalizáció másik jele a szolgáltatási paletta bővülése, illetve az egyre javuló minőség már korábban is tetten érhető volt, sőt időnként már-már kiélezett küzdelmet folytattak a társaságok egy-egy újabb szolgáltatás bevezetésének bejelentésekor. A verseny a fogyasztók megnyeréséért megkezdődött, de az igazi, ahol az árak terén is komoly csatát vívnak majd a szolgáltatók egymással, még várat magára, kérdés azonban, hogy erre egy vagy még legalább két évig kell majd várakozni.
