Aligha lesz kevésbé eseménydús a K&H életében a 2000-es év, mint a tavalyi volt. Akkor több tucatnyi közép- és felsővezető távozott a hitelintézettől, maga mögött hagyva 2,9 milliárd (konszolidáltan 4,4 milliárd) forintnyi veszteséget és egy bank roncsait. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) határozata, amely – a tavaly tavasszal elvégzett vizsgálatok lenyomataként – a múlt héten végre napvilágra került, egyértelműen jelzi: a bank talpra állításában a menedzsment teljes lecserélése csak a nyitányt jelentette.
INSTRUKCIÓHALMAZ. Noha a határozatot tetemes késéssel publikálták, az annál nagyobbat szólt. Kétségtelen ugyan, hogy itt sem a vizsgálat konkrét eredményeiről olvashatunk, de a felügyelet állásfoglalása sokat elárul a bankban 1998 táján uralkodó állapotokról. A két tucatnyi pontba szedett instrukcióhalmaz egy része nem okozott igazi meglepetést. Ilyen például az a passzus, amely a hitelintézetet az 1998-ban keletkezett üzleti veszteség okainak feltárására és a felelősök megnevezésére utasítja, hiszen a tetemes veszteség adatai már nyilvánosságra kerültek. A bank számításai szerint egyébként e tényfeltáró, valamint a felelősökkel szembeni eljárás kezdeményezéséről szóló jelentés is megszületik a kijelölt február 29-i határidőre. A felügyelet felszólítja a bankot tőkehelyzetének rendezésére is; ez a témakör már vélhetően a tulajdonosoknak is szolgált némi meglepetéssel. A bank 32 százalékát kezében tartó belga KBC Bank a nyáron még úgy gondolta, hogy az akkor nyújtott 15 milliárdos alárendelt kölcsöntőkével kihúzza a bajból a tőkeellátottságában megrendült K&H-t, ám ma már biztosnak tűnik, hogy ez sem volt elegendő. A legfrissebb információk szerint az állam nem akar újabb pénzt áldozni a 29 százalék erejéig sajátjának tekintett, gyengélkedő pénzintézetre. A belgák a hírek szerint bőkezűbbnek mutatkoznak, de konkrét számok eddig nem kerültek nyilvánosságra. A bank illetékeseinek nyilatkozatai alapján az ÁPTF által adott 180 napon belül mind a helyreállítás terv kidolgozásával, mind annak végrehajtásával elkészülnek.
Az ÁPTF-határozat többi pontja jól körülírja, mi is indíthatta el a K&H-t a lejtőn. Egyértelműen látszik, hogy a pénzintézet életében kaotikus állapotok uralkodtak – a szervezet működésében és banküzemi, számviteli kérdésekben egyaránt. Erre utal többek között, hogy a felügyelet a már tizennégy esztendőt megélt bankot egy olyan szervezeti és működési szabályzat megalkotására utasítja, amely tükrözi a szervezeti felépítését, és ahol nyomon követhetők a döntési hatáskörök, valamint egyértelműen elhatárolható a felelősség. A K&H-nál egyébként elmondták, hogy a tavaly áprilistól működő Rejtő Tibor-féle menedzsment ennek a kívánalomnak már eleget tett, az új szabályzatot tavaly késő ősszel be is vezették.
Minden bizonnyal a kockázatkezelés is a gyenge pontok közé tartozhatott az előző vezetés idején. Az ÁPTF ugyanis a banki szabályzatnak a hatályos jogszabályokhoz igazítását kéri például a hitelezési, adósminősítési, fedezetértékelési, befektetési, és követelésminősítési kérdésekben. De láthatóan komoly problémák adódhattak a céltartalék-képzésnél is. A felügyelet a céltartalék-állomány felülvizsgálatát, illetve szükséges mértékű felduzzasztását is elvárja. A Rejtő-féle garnitúra egyébként ennek a kívánalomnak szintén eleget tett már, mint ahogy végrehajtották az adós- és követelésminősítéssel kapcsolatos kötelezettségeket, s elkészült az egységes hitelezési kézikönyv is.
Sokat látott bankárok számára is meghökkentőnek tűnt az ÁPTF határozatának azon kitétele, amely a banknak az 1991-es törvényekhez igazodó számviteli politikáját hiányolja. Ez olyan alapkérdéseket vet fel például, hogy korábban miként számolták el a munkabéreket, az amortizációt, vagy éppen az értékpapírügyleteket.
A határozat késleltetett publikálása azt a furcsa helyzetet idézte elő – bár az ÁPTF nyilatkozata szerint ez a bevett gyakorlat -, hogy a megjelenéssel egyidejűleg már javában folynak az előírt korrekciók. Kívülállóként így nehézkes lenne megítélni, vajon mennyire hatékony az új vezetés a bank újraélesztésében. A kérdést meglehetősen közelről ismerő ÁPTF-nél mindenesetre elismeréssel nyilatkoztak mindarról, amit Rejtő Tibor és csapata végrehajtott tavaly április óta.
ÚJ KORSZAK? Nem kizárt, hogy a sürgető feladatok – élen a tőkeemelés mielőbbi végrehajtásával – egy rendkívüli közgyűlést is kikényszerítenek. De legkésőbb a részvényesek áprilisi éves rendes összejövetelén eldőlnek a nagy kérdések, s ez az esemény a bank életében vélhetően egy új korszak kezdete lesz. –
